Szegedi Közéleti Kávéházi Alapítvány
2020. júniusi programja

és szemezgetés más szegedi kulturális és tudományos programokból

Köszönettel tartozunk azoknak, akik a személyi jövedelemadójuk
1%-át a Szegedi Közéleti Kávéházi Esték Alapítványnak
(6726 Szeged, Szövetség u. 35.) ajánlották fel.
A befolyt összeget a Kávéház működésére fordítottuk.
Bízunk abban, hogy a támogatásukra idén is számíthatunk.
Adószámunk: 18457737-1-06

Számlaszám: Közéleti Kávéház Alapítvány, K&H 10402805-28017923-00000000

Hajdrik József
Szoborversek

Lechner Lajos

Ő korának legjobb várostervezője.
Külföldi útja során mindent megtanult.
Pest új arculatának megteremtője,
Szeged árvize után kedve nem lanyhult.

Szerethető hellyé álmodta a várost!
Modern körsugaras utakat tervezett.
Amit megoldható feladatnak látott,
Lelkes ambícióval megcselekedett.

Az építkezéssel új város született.
Sugárútjai olyanok, mint Párizsé.
Miután megépült, - egy ország ünnepelt!
Ami a múlté volt, az lett az árvízzé. 

Épületek, lakóházak, utak, parkok,
Kezei által remekművek születtek.
Nagy Tiszánk innentől partot már nem mardos,
A folyó árjára kőgátak ügyelnek.

Lechner halálának centenáriumán,
Nem maradt el a szép, hangzatos méltatás
Domborműve megtartja ékes nimbuszát,
Mi pedig áldjuk az ő becses munkáját.

 

Lechner Lajos (1833-1897) domborműves emléktáblája Takács Viktória szegedi származású szobrász-restaurátorművész első munkája, melyet köztéren állítottak fel. A szegedi panteonban 1997. november 24-én avatták a 70x100 cm-es íves márványlapon elhelyezett, 45 cm átmérőjű bronz domborművet. Tóth Attila: Szeged szobrai (2. javított kiadás) című könyvének 93. oldalán az alábbiak szerint fogalmaz: „A Csongrád Megyei Építészkamara 1997. november 21-24 között Lechner halálának centenáriumán „Lechner és Szeged” címmel emlékülést rendezett.  Az emlékülés után helyezték el a város újjáépítőjének domborművét az Emlékcsarnokban.”
Lechner Lajos „Szeged újjáépítése” című, a szerző saját kiadásában 1891-ben megjelent könyvének hasonmás kiadását 2000-ben a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület megbízásából 16 érdekszervezet, kulturális intézmény és vállalkozás támogatásával jelentették meg. Ebből a hasonmás kiadásból szeretnék idézni Önöknek, Kedves Olvasóim néhány gondolatot, ugyanis e könyvkiadásban megfogalmazott „Ajánlás”, az „Előszó”, az „Utószó” olyan kiválóan összefogott gondolatokat tartalmaz a nagy építészről, hogy meg sem próbálom überelni a kiváló szerzők megfogalmazását! Az „Ajánlásban” Kiss Lajos területi főépítész, Szemerei Márta urbanisztikai egyesületi elnök írja: „Ajánljuk e könyvet mindazoknak, akiket érdekel Szeged – a „Főnix város” – Nagyárvíz utáni megújulásának története első kézből, azaz az Alkotó tollából.” Valóban Lechner (eredeti írásban a cím: „SZEGED ÚJJÁ ÉPÍTÉSE”) könyvéből hiteles információt meríthetnek a szakemberek, a lokálpatrióták, és mindazokat, akiket a „városmegújítás hiteles története foglalkoztat.” Az „Előszó” írója Dr. Meggyesi Tamás (BME Építészmérnöki kar, Urbanisztika tanszék, egyetemi tanár, MTA doktora (Msc), Ybl Díjas, Széchenyi Díjas építész) sorolja fel Lechner „beosztásait”, címeit: „M. kir. miniszteri tanácsos, Budapest főváros főmérnök-középítési igazgatója, a Vaskorona-rend vitéze, a francia Becsület-rend és az olasz Korona-rend, valamint a francia ’Instruction publique’ tisztje, a Magy. Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke, Szeged szabad királyi város díszpolgára”. Az „Utószó” Péter László tanár úr (irodalomtörténész, várostörténész) tollából származik úgy, hogy mindjárt Mikszáth Kálmánt idézi, akiről köztudomású, hogy az Árvízkor (1879) Szegeden újságíróskodott, az írás 1883-ban jelent meg (ekkor Mikszáth már csak látogatóba jött Szegedre), így ír Lechner Lajosról:   „E fürge kedves kis alak, ki örökké siet, ki mindig fárad, jár valamiben, s még amikor saját mulatságára diskurálgat, akkor is Szeged érdekében informál, eleven kék szemeivel, villogó pápaszemén keresztül már évek előtt ilyennek látta Szegedet, s ilyennek magyarázta az idegeneknek, aminő ma. Ő ma már bizonyosan olyannak látja azt, aminő évek múlva lesz. Mi meg csak évek múlva látjuk meg majd az ő mai érdemeit teljességükben, melyek a várossal fognak nagyobbodni napról napra.”
Erre a „kedves kis alak”-ra emlékezünk most, e szerény kiadványunk címoldalán: aki mindig sietett, fáradt városunk, Szeged érdekében, aki egy modern, élhető, csodálatos „világ-várost” álmodott!  
Mihály Illés

 

 

 

 

 

Arany-Tóth Katalin:
KÉRDÉS

Ti, akik most
ész nélkül,
szív nélkül,
vég nélkül
futkostok,
hajszolva
a megmaradt
életet,
ti, akik most
ejtőzve,
tengődve,
fertőzve
fecsegtek,
körbejárva
az ismerős helyeket,
ti, akik most
összefogdossátok,
hordozzátok,
s továbbadjátok
a halál körme alól
kihullott kórt,
tudjátok-e, hogy
minden érintéssel,
minden köhintéssel,
minden tüsszentéssel
halálra ítéltek valakit?

 

NEMZETEGYESÍTŐK


„JÖVŐ BARÁTAI KÖRE” HÉTFŐNKÉNT
             Szegeden a főtér mellett, a MÓRES  BÁRKONYHA PINCÉ-ben (Híd u. 4.)

„ Azt tapasztalom, hogy az emberben a felismert, de ki nem mondott igazság elkezd rohadni.” Balczó András
június-4-én  BUDAPESTEN  - betartva az előírásokat – nem tüntetési jelleggel, hanem önkéntes, baráti kisközösségekben meglátogatjuk az utódállamok nagykövetségeit jelezve, hogy az elszakított testvéreinket nem hagyjuk magukra soha, 100 év után sem!
A konkrét érdeklődők a 70/360 3595 számon kaphatnak tájékoztatást a részletekről.

június-5-én Szegeden a Vértói dombra a Trianon gyásznap utáni egyéni séta, amely csak a nemzetegyesítő szándékú érdeklődők számára nyitott oly módon, hogy vagy egy szál virággal, vagy csak egy imával az ajkukon felsétálnak a dombra, s ott töltenek néhány percet emlékezve a szétszakítottságunkra, amely a Szent Korona alól kiszakított hungarusokra épp úgy vonatkozik, mint a megszállt területeinken élő nyelv- és vértestvéreinkre! A séta alkalmával kéretik az előírások betartása és mondjunk IGENET a Nemzetegyesítése, de szaduljunk meg minden gonosztól, mert ezt kéri tőlünk a Nemzetegyesítő Mozgalom lelkisége, és töretlen hite a hazaszeretet erejében.
Konkrét érdeklődők a 70/360 3595 számon kaphatnak tájékoztatást a részletekről.

június 8-án A Móresben, vetítéses előadás TRIANON STÁCIÓI – címmel. A Trianon stációi – című előadássorozat legfontosabb gondolatát Széchenyi István írta le:  „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn”

Az előadás célja tehát a jövőépítés, illetve Trianon diktátumának traumája és pszichózisa kerül feltérképezésre mind a magyarság, mind az utódállamok többi népe kapcsán. Felvázolja az előadó a Habsburg birodalom dualizmusának hibáit és erényeit, de rávilágít a világháború nem annyira közismert okaira is. Szó lesz az előadásban azokról az emberi hibákról, gyengeségekről is, amelyek a törvényes uralkodóval kiadatták 1918. október 15-én a „népeihez intézett manifesztumot” mely a birodalom hatalmi struktúráját megbontva, a nem demokratikusan választott, hanem kifejezetten önjelöltekből álló, úgynevezett „nemzeti tanácsok” kezébe adta a lehetőséget, hogy kialakítsák a kettős hatalmat, majd káoszba sodorják az országot. Ez a káosz okozta azt, hogy a bankárkaszt által évek óta pénzelt, hazai szabadkőműves bomlasztók és laptulajdonosok, sikerrel „állították elő” a lelki és szellemi, valamit a katonai összeomlás feltételeit. Hallunk továbbá a diktátumot közvetlenül előkésztő puccsokról és az „őszirózsás forradalom” mítoszáról.  A Trianon Stációi – című sorozat korabeli képeket és dokumentumokat mutat be diavetés segítségével, így megismerkedhetünk egyes szereplők arcával és a korabeli plakátok, manifesztumok külalakjával, és a tartalmával is.  végül az ANTANT mögötti erőkről is láthatunk pár – a közvélemény számára teljesen ismeretlen térképet – köztük egy olyan térképet is, ahol pl. Szerbiát, Bulgáriát, Montenegrót, Horvátországot, Dalmáciát, Szlovéniát, Macedóniát, de még hazánkat is teljesen bekebelezi a Nagyromán nacionalizmus. E sorozat elsősorban nekünk s a 100-ik évforduló kapcsán aktuális, bár a következtetések és tanulságok levonása minden időben és minden Kárpát-medencei „hungarus” számára fontos, épp a jövőn való munkálkodásunk eredményessége okán. BELÉPŐ NINCS!

június 15-én a Móresben:  CSER LAJOS a Nemzetegyesítő Mozgalom egyik alapítójának előadása: SZENT KORONA EGY MÉRNÖK SZEMÉVEL- címmel.

 

június 22-én 17 órától  a Móresben: NAGYANYÓ ÉS A PÖTTÖM ANTIKRISZTUS - KÖNYVBEMUTATÓ ELŐADÁS

Szabó László - öntudatos pécsi polgár - új könyvének ősbemutatója! Belépődíj nincs, bejárat a Széchenyi tér 8 szám felől!

Június 29-én  17órától a Móresben: Beszélgetés az 1919-es Nemzeti Hadseregről való hagyományos szegedi megemlékezésünkről, amelyet a közösségünk választott vezetője Gulácsi Péter vezet. Kezdés 17 órakor a Pixelben!

Minden jó magyart nagyon várunk az előadásokra hétfőnként és a nemzet számára fontos önszerveződő közösségek megalakítása és működtetése érdekében segítünk is, ha szükségessé válik!

Ne feledd! Ami nem öl meg, az megerősít!
Ez NEEM párt! Hanem Nemzetegyesítő Mozgalom!
Dr. Bene Gábor

 

 

2020. június 6. szombat 15 óra

Aradi vértanúk tere (Szőregi csata emlékoszlopa előtt)

 

Trianontól Szegedig – Szegedtől
Trianonig

Idén pont száz esztendeje a trianoni békediktátumnak, melyhez hasonló veszteség korábban soha nem érte az országot. Ennek a rengeteg emlékéből és feljegyzéséből nézünk utána emléksétánkon, hogy vajon Szeged városára milyen hatás(oka)t gyakorolt e történelmi esemény. Az ország szívéből határvárost csinált és beitta magát otthonunk sorsába, kultúrájába, építészetébe, műemlékeibe és irodalmába. 
A mindenféle politikai állástól és elhatárolódástól független programunkon ezeket az emlékeket keressük és idézzük fel a belvárosban, melyek mellett napi szinten elhaladunk és talán nem is tudunk róla. 100 év távlatából mesélünk ezekről. 
A programon a részvétel ingyenes.

 

 

2020. június 7. vasárnap 17 óra Virág Cukrászda

Daily swing Zenekar Koncertje


A Daily Swing zenekar tagjai:
gitár 1: Farkas Mihály
gitár 2: Benyovszky István
hegedű: Lengyelné Domány Anikò
klarinét: Erdei Béla
basszus: Tihanyi Ádám
Várunk mindenkit szeretettel a swing korszak jazz slágereivel és kedvenc dallamainkkal.
Mint pl. Sunny, My Way, Blue Moon, Hit the Road Jack, Dream, Sweet Sue, Blueberry Hill... a többi legyen meglepeté

 

2020. június 7. vasárnap  17-22-ig  Vár Söröző (Szeged, Vár u. 4..-Deák F. u. sarok

                                                           ZENÉS-TÁNCOS EST

Mindenkit szeretettel várunk:

 

 

2020. június 13. szombat 17 óra Virág Cukrászda terasz

                                                           IGAZ János estje

 

I N V I T Á L ó
A Szegedi Senior Harmonikások Egyesülete
A Közéleti Kávéház keretében
Zenés műsort Szervez!
Szeged Klauzál tér Virág Cukrászda
2020 június 14- én,   18-20 óra között.
Fellépnek: -Mizsei Zoltán harmonikán-zongorán
              Varga Ibolya  és  Csontos László harmonikán
                              SZŰCS László Bűvész                  
Mizsei Trió-
Mizsei Zoltán- Havancsák Tibor- Szögi László
bővebb infó: Mizsei Zoltán 30 941 0643

 

 

2020. június 14. vasárnap  17-22-ig  Vár Söröző (Szeged, Vár u. 4..-Deák F. u. sarok

                                                           ZENÉS-TÁNCOS EST

Mindenkit szeretettel várunk:

 

 

2020. június 16. kedd 18 óra Újszeged, Fasor vendéglő (Bérkert u. 54)

                                               CIPRUS A SZERELEM SZIGETE

Előaó: Savanyáné Fejes Ágnes
Házigazda: Dr. Abonyi Mária Jogász

 

 

 

2020. június 19. péntek 18 óra Virág Cukrászda Terasz

                                                           DSSZERT EGYÜTTES

Napsugaras szívvel várjuk az új találkozást mindazokkal, akik már a barátaink, és azokkal, akik a zene által lesznek kedvesek nekünk.
Tisztelettel és szeretettel? A DESSZERT zenekar: Farkas Dezső gitár, ének,
Földes Öcsi Dorozsma, billentyű, ének, Palásthy Géza basszusgitár, ének, Répás József dob, Siprikó Tibor gitár,

 

2020. június 20. szombat 17 óra Virág Cukrászda terasza Szeged Klauzál tér

A karantén utáni első szabad Talent koncert…


A gyerekek már nagyon türelmetlenül és izgatottan várják, hogy lassan négy hónap kihagyás után ismét színpadra álljanak…
Mindenkit nagyon megviselt a kényszerű bezártság, a próbák elmaradása, majd a néha kicsit nehézkes, akadozó online próbák sem voltak túl optimálisak a Talent által képviselt stílusjegyeknek.
De most itt lesz az alkalom ismét mikrofont venni a kézbe, összemosolyogni a közönséggel, és egy jót énekelni, ahol elfelejtjük a rosszat, és megteremtjük dalainkkal a jót és a szépet.
A programunk két részből áll, a második részt június 27-én tartjuk meg változatlan időpontban és helyszínnel…))
Várunk mindenkit változatlanul nagy szeretettel…))
Műsorvezető: Bajsz Ádám újságíró
Stúdióvezető: Györkey László

 

2020. június 21. vasárnap  17-22-ig  Vár Söröző (Szeged, Vár u. 4..-Deák F. u. sarok

                                                           ZENÉS-TÁNCOS EST

Mindenkit szeretettel várunk:

 

2020.Junius 25. csütörtök 18 NOVOTEL Szeged

 Mesék az Erőről

Dezső Csaba Péter

" EGY PILLANATBAN, AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGOT..."
A szavakon túl...
Az elmén túl...
A halálon túl...
"Nincs mindig úgy..."

 

Mindenkit szeretettel várunk

 

 2020. június 27. szombat 17.00 óra Virág Cukrászda Szeged, Klauzál tér

A karantén utáni második szabad Talent koncert…
A 20-i program folytatásaként ismét lesz néhány meglepetésünk és szeretnénk ezt a délutánt is kellemessé tenni mindenki számára.
Nosztalgiadalok, operett, musical, egy kis mulatós zene lesz a repertoáron és természetesen nem maradhat el a pop műfaj sem.
A fenti kis vicces plakát is jelzi, hogy nem mindig fenékig tejfej az életünk…))
Várunk mindenkit változatlanul nagy szeretettel…))
Műsorvezető: Bajsz Ádám újságíró
Stúdióvezető: Györkey László
Elérhetőség: 20-9936-782

 

2020. június 28. vasárnap  17-22-ig  Vár Söröző (Szeged, Vár u. 4..-Deák F. u. sarok

                                                           ZENÉS-TÁNCOS EST

Mindenkit szeretettel várunk:

 

 

Diószegi Szabó Pál
Sötét ablak

Fent, a sötét ablak
vakon néz a térre;
mint fekete zászló
néz egy szemfedélre…

Mely alatt mi lennénk,
mint eltemetettek?
Kik ma, kik majd holnap
élet-telenednek?

Nyílna még e tájon,
tavaszban az élet;
üres lépcső mutat
diáktalan képet…

Nem zúg bent neonfény,
nem ropog a deszka,
a táblák előtt már
üres a katedra.

Otthonról, ha hallom,
más a madárének…
Tisza habjainál
haláltól sem félek! –

S nélkülünk majd nyílik
száz tulipán, ágon;
gyermektelen parkban
még csak rügyét látom.

Mintha veled nézném,
elképzelem újra:
elköszönni csókkal
innen, szíven túlra

Esti lámpafénynél
felnézni az égre;
csillagként szemedben
tiéd lenni, végre…

 

 

Szalay István:

A 2020 évi korona-vírus járvány kronológiája III.
(ahogy április közepétől május közepéig a híradásokból láttuk)

Április 16.

  • Magyarországon a járvány eddigi áldozatainak száma: 142, a fertőzöttek száma: 1652, az ebből számolt mortalitás 142/1652=8,8%. A lélegeztető gépeken van 62 beteg. Egyes előrejelzések szerint április harmadik hetében fog tetőzni a járvány, augusztusra összesen 400 áldozatra számítanak. Müller Cecília a tömeges fertőzésre való felkészüléssel indokolja a kórházi ágyak 60%-os kiürítését. A budapesti János Kórházból egy asszonyt fertőzötten küldtek haza. A kiürítést késleltető leváltott kórházigazgatók (Cserháti Péter, Országos Rehabilitációs Intézet, Csernavölgyi István, Székesfehérvár) mellett FIDESZ- es politikusok is kiállnak (az előbbi esetében az előző EMMI miniszter, az utóbbiban a polgármester). A Magyar Nemzet szerint a leváltott igazgatók mögött Soros György áll. A FIDESZ kiáll az igazgatókat elbocsátó Kásler Miklós EMMI miniszter mellett, mondván, hogy az Országos Onkológiai Intézet egykori vezetőjeként szakmailag mindenkinél magasabb szinten áll. A Pulzus Intézet közvélemény – kutatás szerint 67% nem ért egyet a miniszterrel, 33% egyetért. Az Állami Számvevő Szék elnöke (Domokos László) takarékosságra szólít fel: „Minden családba kell egy pénzügyminiszter”. A DK ezt „kormányzati cinizmusnak” nevezi, tekintettel az ÁSZ-elnök 4 millió Ft/hó fizetésére. Fekete Péter államtitkár bejelenti, hogy az EMMI tervei szerint 20 000 kulturális dolgozó fogja elveszíteni közalkalmazotti jogviszonyát. („Azokra a könyvtárosokra nem lesz szükség, akik nem csinálnak semmit.” Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminiszter elmondja, hogy Magyarország nagy mennyiségben rendelt Kínából a járvány ellen védekező eszközöket. Spanyolország: csökkent a napi halottak száma. 58/nap, de a fertőzötteké megduplázódott.
  • Oroszország: 198 halott
  • Sri Lanka: 7 halott, 280 fertőzött, ugyanakkor 26 000 „ténfergőt” letatróztattak.
  • WHO: 127 000 áldozata van a koronavírusnak.

Április 17. 

  • Magyarország: 156 halott, 1763 fertőzött (mortalitás: 8,8%), 63 fő van lélegeztető gépen, 207 gyógyult.

Április 18.

  • Magyarország:  172 halott, 1834 fertőzött (mortalitás:9,4%), az elvégzett tesztek száma kb. 44 000. Müller Cecília szerint a tesztek csak pillanatnyi állapotot tükröznek. Részletezi 18 szociális intézmény adatait: összesen 33, országosan 386 gondozott fertőzött van idősotthonban (közülük 256 van kórházban), 45 gondozó is fertőzött, közülük 1 fő van kórházban).

Április 19.

  • Magyarország: 189 halott (idáig ez a napi növekedés maximuma), 1916 fertőzött (mortalitás: 9,9%), 829 fő van kórházban, közülük 60 fő van lélegeztető gépen, 250 gyógyult. Szijjártó Péter Bejelenti, hogy Kínából 6 millió maszk és 3 millió pár kesztyű érkezett, vámolás és fertőtlenítés után kerül a kórházakba. A Főváros elrendelte, hogy április 27-től a tömegközlekedésben kötelező a maszk (szájat fedő sál, kendő) viselése.
  • USA: kb. 40 000 halott, kb. 735 000 fertőzött, az ebből számolt mortalitás: 5,4%.
  • Spanyolország: a kormány harmadszor kívánja hosszabbítani a rendkívüli állapotot, ezúttal május 9-ig.

Április 20.

  • Magyarország: 199 halott, 1984 fertőzött (mortalitás 199/1984=10%). Orbán Viktor május 3-ra várja a járvány tetőzését. Tíz ezer ágyra is szükség lehet. Ezzel indokolja a kórházi ágyaknak a járvány miatti előzetes 60%-os (36 000 ágy) kiürítését. „Nem lesz egy olyan ember sem, akit ne tudnánk gépre tenni.” Újra munkába állítják a 65 évnél idősebb orvosokat Törökország „helyezései” a járvány világranglistáján: Népességet tekintve 15-16. hely. Fertőzöttséget tekintve 9. hely, A járvány áldozatai tekintetében 12. hely.
  • Svédország (még mindig a nyáj-immunitás stratégiáját követi): 1500 halott, 14375 fertőzött. Mortalitás: 10%.
  • Európa: kb. 20 000 halott, 200 000 fertőzött. Mortalitás: 10%. (A világ április 6-i adataival számolt mortalitás 5,4% volt. SZ.I)

Április 21.

  • Magyarország: 213 halott, 2098 fertőzött (mortalitás 213/2098=10,2%). 11 162 fő van karanténban. Kásler Miklós miniszter a Parlamentben indokolta a két kórházigazgató elbocsátását. Egyikük nem jelentett 6 fertőzöttet, a másik nagypénteken nem fogadott fertőzött betegeket.  (Lásd ápr. 16, SZ.I) A „Pulzus”  közvélemény – kutatása szerint 65% úgy véli, hogy május 4-én nem szabad megkezdeni az érettségi vizsgákat. Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár szerint a járvány-helyzetnek megfelelően fognak dönteni.
  • Nagy Britannia: Tegnapról mára 888-ról 596-ra csökkent a napi halottak száma. Összesen kb. 16 000 halott és 121 000 fertőzött van. Mortalitás: 13%.
  • Törökország: kb. 86 000 fertőzött van. 
  • Oroszország: 4200 fertőzött/nap

Április 22.

  • Magyarország: 225 halott, 2168 fertőzött (mortalitás 225/2168=10,3%). 295 gyógyult. Eddig több mint 52 000 tesztet végeztek. Egyik budapesti hajléktalan szállón 23 fertőzöttet találtak. (Egyikük kórházból lett fertőzötten elbocsátva.) Szlávik János (László Kórház főorvosa): Már tesztelik a koronavírus ellen Magyarországon is alkalmazható (fertőzöttek vérplazmájából készített) gyógyszert. Elkészült a kiskunhalasi járványkórház. (Lásd március 18. Sz. I.) Az Operatív Törzs szerint az ország élelmiszer – ellátása biztosított. A koronavírus – járvány miatt apr.12-ig 56 000 ember lett munkanélküli. (a munkanélküliek teljes létszáma 320 000 fő.) A miniszterelnök tárgyalt az OBRD (Európai Beruházási Fejlesztési Bank) elnökével.
  • Törökország: A halottak száma több, mint 2000, kb. 90 000 fertőzött van. Az ebből számolt mortalitás 2,2%(!?). Négy napos kijárási tilalmat rendeltek el. 

Április 23.

  • Magyarország: 239 halott, 2284 fertőzött (mortalitás 239/2284=10,5%). Gyógyult 390. Továbbra is 62 beteg van lélegeztető gépen. Az Orvosi Kamara etikai állásfoglalást ad ki: nem az életkor, hanem a túlélési esély a mérlegelési szempont. A döntést 3 tagú triázs - bizottság hozza. Az EMMI közli, hogy a kórházi ágyak 60%-os (36 000 ágy) felszabadítása ténylegesen csak 2%-os beteg-hazaküldést jelentett, mert 20 000 ágy (33%) eleve üres volt, 24% -ról önként hagyták el a kórházat a betegek. (Összegezve: 1 % híján ki is jön a 2% Sz.I.) A Kormány Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárra bízza az érettségi esetleges későbbre való halasztását. Az államtitkár levélben kérte az általános iskolai tanárokat a május 4-re kitűzött érettségi vizsgákon való közreműködésre. A minisztérium a nemleges választ is kéri. A Századvég felmérése szerint 80% ért egyet a május 4-re tervezett érettségivel. (Lásd Orbán Viktor április 20-i bejelentését.) a pártokra vonatkozókkal.
  • Szlovákia: 14 halott, 1190 fertőzött. Mortalitás: 1,2% 
  • Németország (Mainz) : Engedélyezik a koronavírus – vakcina embereken való tesztelését.
  • Nagy-Britannia (Oxford): Megkezdik az oltóanyag embereken való tesztelését. Ugyanakkor 770/nap (összesen kb. 16 000) halott van. 
  • WHO: Összesen húsz féle vakcina előállítása van folyamatban. Elkészültéig a vérplazmából előállított oltóanyag használatát ajánlják. 

Április 24.  

  • Magyarország: 250 halott, 2383 fertőzött (mortalitás 250/2383=10,5%). Eddig 58 251 tesztet végeztek. Palkovics László innovációs és technológia miniszter bejelenti, hogy a jövő héten 30 000 főre kiterjedő reprezentatív tesztelés lesz. Az Operatív Törzs bejelenti: több mint 1 millió védőeszközt juttatnak az idősotthonokba. Szabó Tímea az ATV reggeli műsorában: 80 millió maszkért fizetett Magyarország Kínának. Ebből 1,7 millió ment határon túlra.  Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint őszre a járvány újabb hulláma várható. A Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke (Eisenhauerné Fürdős Andrea, a budapesti Szt. János Kórházban ápolónő) szerint a kórházi osztályokon biztosított a személyzet védőfelszerelésekkel való ellátása, de a szakrendeléseken nem és nem tudják, hogy a paciens fertőzött-e. A Fekete – Győr András (a Momentum elnöke) javaslatot tesz Maruzsa Zoltán államtitkár felé: a középfokú érettségi bizonyítványt az elmúlt tanévek átlagából számítsák ki és az első évre minden jelentkezőt (legalább 260 pontot elért) vegyenek fel a felsőoktatásba. (Az első év „helyettesítené” a felvételi eljárást. A felvételre jelentkezők száma 20 ezerrel kevesebb a tavalyinál. Sz. I.) Maruzsa Zoltán kijelenti: nem lát indokot a május 4-i érettségik elhalasztására.  
  • Európa: A járvány regisztrált halálos áldozatainak fele idősotthonokban fertőződött meg. 
  • WHO: A vírus még sokáig közöttünk lesz.

Április 25. 

  • Magyarország: 262 halott, 2443 fertőzött (mortalitás 262/2443=10,7%). Eddig 60 801 tesztet végeztek. 458 gyógyult van. A Kormányhivatal megtartotta ötödik ellenőrzését a Pesti úti Idősotthonban, ahol az elhunytak száma 29-re emelkedett (lásd ápr. 18. és ápr. 23. Sz. I.) Ezúttal, nem volt orvos az otthonban. Karácsony Gergely főpolgármester: Az orvos fertőzött, ezért karanténból rendelUSA: a Kongresszus 500 milliárd dolláros újjáépítési csomagot fogadott el.

Április 26.

  • Magyarország: 272 halott, 2500 fertőzött, közülük 3 egy szegedi idősotthonban (mortalitás 272/2500=10,9%). 485 gyógyult van. (Közülük 2 a lélegeztető gépről került vissza. Jelenleg 54 beteg van lélegeztető gépen.) A vérplazmával (lásd. ápr. 22. Sz. I.) kezelt beteg állapota bíztató. 

Április 27.

  • Magyarország: 280 halott, (köztük egy 40 éves beteghordó, akinek –felesége elmondása szerint- alapbetegsége nem volt, lázasan került kórházba, a koronavírus a bélfertőzéshez társulva okozta halálát) 2583 fertőzött, (mortalitás 280/2583=10,8%). Budapesten a közterületen, közlekedésben, boltban, piacon, mától kötelező a maszk (orrot, szájat eltakaró kendő, sál) használata. Nagy Britannia: Boris Johnson miniszterelnök újra munkába állt. (Lásd márc.27, ápr.6 és ápr.13, Sz. I.) 
  • A koronavírus járványnak a világon eddig kb. 206 ezer halottja és 3 millió fertőzöttje van. Ebből számolt mortalitás: 6,9%.  

Április 28.

  • Magyarország: 291 halott, a 2649 fertőzött.  (Mortalitás 291/2649=11%). A fertőzöttek között a szegedi (megye által fenntartott) Vakok Intézetében is vannak regisztráltak. (Forrás: az ATV Fórum kék csíkja.) Vérplazma - adásra kérik a fertőzésen átesetteket.

Április 29.

  • Magyarország: 300 halott, a 2727 fertőzött.  (Mortalitás 300/2727=11%), 50 beteg van lélegeztető gépen. Jakab Ferenc professzor szerint egy éven belül lesz a korona-vírus ellen vakcina. Az engedélyeztetési folyamat a hosszú. Orbán Viktor facebook bejelentése: Budapesten és környékén maradnak a kijárási korlátozások, a vidéken lényegesen enyhülnek. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő: Budapestiek nem utazhatnak vidékre, de vidékiek utazhatnak Budapestre. Maruzsa Zoltán államtitkár: május 4-én 84 000 diák fog érettségizni, komoly biztonsági körülmények között. Lázmérés nem lesz, mert „2 Cataflam bevételével kijátszható.” Magyar Nemzet: májusban nyithat a szálloda- és vendéglátás. Kína: 21 új fertőzést regisztráltak.

Április 30.

  • Magyarország: 312 halott,  2775 fertőzött.  (Mortalitás 312/2775=11%), 54 beteg van lélegeztető gépen, 581 gyógyult van (lásd. az ápr. 28-i vérplazma-kérést. Sz. I.). Menczer Tamás külügyi államtitkár: Hosszú védekezésre kell felkészülni. Az eszközökért a külföld még mindig sorba áll Kínában. Hogy Magyarországnak miből mennyi kell, mikor mi és hová kerül, az egészségügyi szakemberek döntik el. (Az Operatív Törzs döntött arról, hogy az eszközök 2%-a juthatott külföldre, főleg magyarlakta területekre.) Az idősotthonokba kórházparancsnokokat vezényelnek. 

Május 1.

  • Magyarország: 323 halott, 2863 fertőzött. (Mortalitás: 323/2863=11,3%), 983 beteget ápolnak kórházban (közöttük 49 van lélegeztető gépen), 609 gyógyult van. 120 élsportoló vállalkozott tesztre és vérplazma donornak (de csak az lehet donor, aki már átesett a fertőzésen). A kormányrendelet szerint aug. 15-ig nem szabad 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényt tartani. (Budapesten ez alatt sem.) Szegeden maximum egy órát szabad külterületen tölteni. Június 2-ig nem nyitják meg az iskolákat, az egyetemekről a rektorok döntenekNagy Britannia: 26 000 halottal a második a koronavírus – halálozás világstatisztikában. Május 2. 
  • Magyarország: 335 halott, 2942 fertőzött. (Mortalitás: 323/2863=11,4%), 49 beteg van lélegeztető gépen, 625 gyógyult van. Az EMMI 1 milliárd forintot (300 000 Ft/fő) pályáztat meg a munka nélkül maradt művészek között.  Surányi György (a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke) pénzügyileg megoldhatónak tartja az alapjövedelem bevezetését
  • USA: Trump elnök bizonyítottnak látja, hogy koronavírus kínai laboratóriumból (Vuhan) szabadult el. Május 3. 
  • Magyarország: 340 halott, 2998 fertőzött. (Mortalitás: 340/2998=11,3%), 1051 beteget ápolnak kórházban (közöttük 51 van lélegeztető gépen), 629 gyógyult van. Két beteget (51 és 71 éves férfiak) vérplazmával kezelnek. Merkely Béla (Semmelweis Egyetem rektora) elmondja, hogy az eddig 40 000 ember esett át az általuk végzett teszteken. A Debreceni Egyetem is megkezdte a reprezentatív tesztelést, amely multiplicitása miatt (2-3 hónap múlva ugyanazokat az embereket ismét tesztelni fogják) egy évig fog tartani, azért, hogy a járvány visszatéréséről is legyenek adatok. 
  • USA: A legfertőzöttebb a világon s koronavírussal. 66 000 halott van. (Csak New York államban 19 000.) A fertőzöttek száma 1 200 000. Mortalitás: 5.5%.
  • Kína: Újra indult a turizmus. Már az első nap 2 milliárd dollár volt a forgalom.
  • Oroszország: 11 000 fertőzött/nap. Összesen 135 000 fertőzött van. Visinszkij kormányfő is köztük van.

Május 4.

  • Magyarország: 351 halott (budapesti 79%), 3035 fertőzött (budapesti 63%). (Mortalitás: 351/3035=11,6%). Szijjártó Péter: újabb 17 és fél millió maszk érkezett Kínából. Miniszteri levéllel újra indul az egészségügyi ellátás. Az ellenzék egy kórházi dolgozó halálát követő félreinformálás miatt lemondásra szólította fel Kásler Miklóst.  A Kormány vidéken is betiltja az 500 fő alatti rendezvényeket. (Lásd Május 1. Sz. I.) Magyar nyelvből 84 000 diák kezdte meg (írásban) az érettségi vizsgát, amelytől egészen a megkezdésig vissza lehetett lépni. A vizsga 5 napon át tart a magyar, történelem, matematika, angol és német valamint szakmai tárgyakból, nyitott ablakok mellett. Egy teremben legfeljebb 10 vizsgázó lehet. Az iskolákban a diákok számára 422 000, a felügyelő és dolgozatjavító tanárok számára 147 000 maszk van biztosítva. A tanárok védőkesztyűt is kapnak, a javítók a dolgozatokat 24 óra múlva kapják készhez. Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint ilyen feltételek között a vizsga biztonságosMájus 5.
  • Magyarország: 363 halott, 3065 fertőzött (Mortalitás: 363/3065=11,8%). Gyógyult 709. Matematikával folytatódnak az érettségi vizsgák. Hadházy Ákos (független ogy. képviselő) közli, hogy a kormánypártokhoz közel álló cégek 5 milliárd forintot költhetnek a járványhoz kapcsolódó tanácsadásra. Azt is elmondja, hogy az ágyszám-csökkentésnek két célja is lehet: az állami egészségügy magán szférába terelése illetve a járványnak a nyáj-immunitással történő átvészelése. Május 6.
  • Magyarország: 373 halott, 3111 fertőzött (Mortalitás: 373/3111=12%). 50 beteg van gépen. A gyógyultak száma: 759. Hatósági házi karanténban: 10 547 fő. Történelemmel folytatódnak az érettségi vizsgák. (64 000 közép-, 7000 emelt szinten.) Csökkentek a kijárást tiltó intézkedések. Tömegek lepték el a rendelőintézeteket, de az egészségügyi ellátás akadozik, főleg a koronavírus – teszttel való igazolás miatt. Szlovénia: Elvégezték a lakosság reprezentatív koronavírus fertőzöttségi felmérését. A fertőzöttek száma 42 000 – 82 000 között mozog (a lakosság 2-4%-a). 

Május 7.

  • Magyarország: 383 halott, 3150 fertőzött (Mortalitás: 383/3150=12%). 968 fertőzött van kórházban, közülük 50 van gépen. A gyógyultak száma: 801. Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelenti, hogy téves értelmezés, hogy a budapestiek nem utazhatnak vidékre. A DK követeli Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő távozását. (Lásd ápr. 29. Sz. I.) Az érettségik vizsgák az angol nyelvvel és egyéb szakmai tárgyakkal folytatódtak. Május 8.
  • Magyarország: 392 halott, 3178 fertőzött (Mortalitás: 392/3178=12,3%). Merkely Béla (Semmelweis Egyetem rektora): „Lényegi járvány nélkül telik el a nyár.” A miniszterelnök szerint a magyar pedagógusok hibátlanul teljesítettek az on-line oktatással. Nem látja indokoltnak az idei tanévben az iskolák újra nyitását. Az érettségik vizsgák a német nyelvvel folytatódtak.
  • USA: Trump elnök szerint a koronavírus nagyobb kárt okozott, mint „Pearl Harbour” (1941. dec. 7. Japán támadás az amerikai hadikikötő ellen) vagy „9.11” (a World Trade Center iker tornyai elleni iszlám terror-támadás 2001. december 11-én).
  • A járvány miatt visszafogottan emlékeztek a II. világháború harci cselekményeit lezáró „Győzelem napjára”. Németország kiemelte felelősségét a II. világháború kirobbantásáért. Voltak olyan országok, akik bírálták Oroszországot Sztálin bűneinek palástolásáért és Churchillt, aki ellenállásra bíztatta a lengyeleket, de cserbenhagyta őket a katyini vérengzés elhallgatásával. 

Május 9.

  • Magyarország: 405 halott, 3213 fertőzött (mortalitás: 405/3213=12,6%). Eddig több, mint 103 000 tesztelés történt. Az EMMI - miniszter és a Debreceni egyetem rektora Vakcina – központ létesítéséről állapodott meg. Müller Cecília: A gyógyszertárak is árulhatnak „FPP 1-2-3” típusú maszkokat. Maruzsa Zoltán: Az érettségi vizsgák rendben lezajlottak, néhány kisebb speciális tárgy még hátra van, de május 21-re teljesen befejeződnek a vizsgák. Magyarország: 413 halott, 3263 fertőzött (mortalitás: 413/3263=12,7%) A gyógyultak száma 933. Eddig 108 257 tesztelés történt..
  • Oroszország: a napi fertőzöttek száma 10 000 fölé emelkedett. Összesen kb. 200 000 fertőzöttről tudnak, a halottak száma 1800. Az ebből számolt mortalitás 1% alatt van.)
  • Nagy-Britannia: a járvány áldozatainak száma 31 000.
  • WHO: a világjárvány elhúzódása tekintetében a legnagyobb kockázatot Afrika jelenti, ahol szinte semmilyen korlátozó intézkedés sincs.  

Május 11. 

  • Magyarország: 421 halott, 3284 fertőzött (mortalitás: 421/3284=13,2%) 782 beteg van kórházban, közülük 40 van lélegeztető gépen. 10 356 fő van hatósági karanténban. Kásler Miklós (a Magyar Nemzetnek adott interjúban) a korábbi nagyarányú ágyszám csökkentést (lásd ápr. 20. SZ. I.) egy matematikai modellre hivatkozva indokolta, amely több százezer fertőzöttet jósolt. Egy megyei kórház (Tatabánya, Szt. Borbála Kórház) teljes karanténba került, mert 103 fertőzöttből 93 ott fertőződött meg. Karácsony Gergely is elsősorban a kórházi fertőződésekre gyanakszik, kéri a fővárosra vonatkozó adatokat. Az Operatív Törzs közlése szerint az adatkérés még nem jutott el hozzájuk. (Korábban Kásler Miklós levélben tiltotta meg, hogy a kórházak adatokat szolgáltassanak.) Az EMMI enyhítette az orvosi beutalásokhoz előírt teszteléseket. Például, ultrahang – vizsgálathoz nem kell. Mesterházi Attila (korábbi MSZP-elnök) „szurkol” a Kormány sikeres járvány USA: Barack Obama (előző elnök) szerint a Trump - adminisztráció kaotikusan kezelte a járványt.
  • Dél-Korea: a járvány második hullámától tartva, újra bezárták a szórakozó helyeket.
  • WHO: A világon kb. 280 000 áldozata van a járványnak, a fertőzöttek száma 4 millió felett van. (Lásd ápr. 16. Sz. I) 

Május 12

  • Magyarország: 425 halott, 3313 fertőzött (mortalitás: 425/3313=12,8%) 746 beteg van kórházban, közülük 45 van lélegeztető gépen. Merkely Béla professzor: A reprezentatív tesztelés során az eddigi 8276 tesztből mindössze 2 volt pozitív. A koronavírussal kezelteket (amennyiben jelenlegi kórháza szállíthatónak ítéli) két budapesti kórházba (Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Szt. László kórház) vonják össze. Farkas Őrs szóvivő: A leépített 36 000 ágyból 3000 már visszaépítésre került.  Csehország: 280 halott, 8100 fertőzött (mortalitás: 280/8100=3,5%.) Prágában kinyitottak a sörözők.
  • Kína: Az új fertőzések miatt Vuhan teljes lakosságát (11 millió ember) tesztelik.

Május 13.

  • Magyarország: 430 halott, 3341 fertőzött (mortalitás: 430/3341=12,9%), 1102 gyógyult van. 118 500 az elvégzett tesztek száma. A Nemzeti Nyomozó Iroda (egy magánszemély feljelentése alapján) „foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt” eljárást indított a Pesti Úti Idősek Otthonában történtek miatt.  Eddig 44 otthonlakó hunyt el a koronavírus járványban. (Lásd ápr. 25. Sz. I.) Müller Cecília korrigálja a koronavírus-betegek fővárosba való szállítását: csak új betegeket kell a két központi kórházba vinni, korábbiak esetében a helyi kórház dönthet. (Lásd május 12. Sz. I.) Kincses Gyula (Magyar Orvosi Kamara elnöke) szerint kiderült, hogy a járvány a zárt közösségekben (idősotthon, kórház) terjedt el. Az ellátó rendszer károsodása miatt nagyobb a kár, mint a járvány miatt. Karácsony Gergely nem kapta meg az Operatív Törzstől igényelt adatokat. (Lásd május 11. Sz. I.) Az Európai Parlament elnöke a felhatalmazási törvénnyel kapcsolatos holnapi (május 14) EP vitára hívta meg a magyar miniszterelnököt, aki a járványkezelési elfoglaltságra hivatkozva Varga Judit igazságügyi minisztert delegálta maga helyett. Nem kapott szót.   A világon eddig kb. 291 000 koronavírus-áldozatot és kb. 4 300 000 fertőzöttet tartanak nyilván. Az ebből számolt mortalitás: 6,8%.

Május 14.

  • Magyarország: 436 halott, 3380 fertőzött (mortalitás 436/3380=12,9%) kórházban van 658 (közülük lélegeztető gépen 49). Az összes fertőzöttből 13% egészségügyi dolgozó és 23% az idősotthonokban lakó.  Az elhunytak közül 340 budapesti.

Május 15.

  • Magyarország: 442 halott, 3417 fertőzött (mortalitás 442/3417=12,9%) kórházban van 614 (közülük lélegeztető gépen 46), gyógyult 1287
  • Szlovénia: Európában először, hivatalosan bejelentették, hogy náluk véget ért a koronavírus-járvány.


 ANETT SZÜLETETT – EGYSZER
(Anyai üzenet a távolból mindenkinek)

Sír Európa
Sír a Világ
Altatót dúdol a szél
Pihenjetek, nyugodjatok
Szobátokban maradjatok!
Szobátokban maradjatok!
Majd, - éledezni fogtok!
Türelmesen várjatok
Még sír Európa
Még sír a Világ!
Gyermekem szívedbe
Költözzön boldogság
Hiányzik ölelésed
Szíved lüktetése a szorításodban!
Ma még felkelt a Nap
A reményünk megmaradt!

Anyai szívemből 2020. május 9. 7 óra 30-kor

Simonné Izabella

 

                                               S Z E G E D   N O S T R A – 17.

    • A mi Szegedünk –

 

Ismereteink felidézéseként, és városunk iránti szeretetből folyamatosan közlünk néhány adatot, eseményt, ismertetést „A mi Szegedünk”-ről

. 1865. október 25. Megkezdődik a gázvilágítás.
1865 december 01. Zeneiskola nyílik.
- 1869 március 31. Fürészárugyár
- 1869. év folyamán : Pick Márk megnyitja terményüzletét, amelyet majd paprikaőrlő teleppel és paprikakereskedéssel bővit. 1883-ban kap iparengedélyt szalámi készítésre.

    • 1871.: A 280 tagú városi törvényhatóság fele részben virilis (adófizető), fele résztben választott.
  • - 1873. november 6. Megnyilik az Első Polgári Fiúiskola 111 tanulóval.

1873. év folyamán: Befejeződik a Széchenyi tér kikövezése. (Ekkor 27 utca és tér volt szilárd burkolatu.9
- 1876. AUGUSZTUS 19. Felavatják a város első világi jellegű köztéri szobrát – Izsó Miklós alkotását – a Dugonics-szobrot az egykori Búza téren.

    • 1877 mjus 24.: A Maros áradása elönti Újszegedet, 111 házból csak 7 marad fenn.
  • - 1878. július 28. Megjelenik a Szegedi Napló, s augusztus 01-én Szegedre érkezik Mikszáth Kálmán, aki két éven át a lap munkatársa lesz.
    • 1878. év folyamán: Irinyi Sándor rajztanár szervezésében megnyílik az első képtár a Főreáliskolán.

 

Forrás: Szeged története – 3/1 (monográfia)
            Szeged történeti kronológiája, Szeged, 1992.

Sorozatszerkesztő: Dr. Nagy Péter

 

Egy kulissza-titok a Trianonhoz vezető útról

Egy évszázaddal ezelőtt: 1920. június 4. Franciaország, Versailles, Nagy Trianon palota. A magyar kormány delegáltjai kényszeredetten aláírják a békeszerződést. Mi magyarok, azóta sem tudunk pontot tenni rá. Emlékezünk és gyászolunk. Nem az egykori Osztrák-Magyar Monarchiát, talán nem is az egykori Nagy – Magyarországot, hanem azokat a magyarlakta területeket, amelyeken ma is az anyaországtól leválasztott magyarság él. Pillantsunk vissza, mi vezetett a diktátumig. Jelen írás célja nem az, hogy a felelősöket megbélyegezzem, hanem az, hogy tisztábban lássunk, de ne csak az akkori magyar politikát illetően. . 
Elöljáróban idézném a cseh-szlovák államalakulat megszűnése ellenére, ma is érvényben lévő Benes – dekrétum szerzőjétől: „Az egész világ elborzadt…és megértették, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák – Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő”. Ezt mélyen igazságtalannak érzem. Európának is van még tennivalója: El kell érnie, hogy Csehország és Szlovákia törölje a Benes - dekrétumot!
Hogyan is kezdődött a Nagy Háború? Ferenc Ferdinánd és felesége meggyilkolása (Szarajevó, 1914. jun.28) után Ferenc József 1914. július 28-án hadüzenetet küldött az orosz támogatástól felbátorodott Szerbiának. Utólag tudjuk, hogy valójában nem akart háborút, hanem a monarchia németbarát tanácsadói (Leopold von Berthold külügyminiszter, Conrad von Hötzendorf vezérkari főnök) erőteljes nyomására megtette. Tisza István magyar miniszterelnök is ellenezte. A történelem utólagos szemlélőjeként úgy látom, hogy ezt a tisztségéről való lemondással is nyomatékosítani kellett volna, de semmi esetre sem lehet „Budapestnek” tulajdonítani a hadba-lépést.
De most, ugorjunk a végére! Ferenc József halála (1916. nov.21) után IV. Károly (Ausztria császáraként I. Károly) 1916. december 22-én Ottokár Czernin cseh arisztokratát nevezte ki külügyminiszterré, aki a béke-kísérletként ismert „Szixtusz – ügyben” (lásd később) 1918. április 13-án meghátrálásra kényszerítette az uralkodó párt. Hogyan történt? Ezt a kulissza-titkot tárja fel Jean-Sévilla: Az utolsó császár és király (magyar kiadás: Gabo Kiadó, 2010) igen alapos könyve (a  továbbiakban: könyv) a 163-164. oldalain: „Április 13-án, amikor felébredt, Károly nem érezte jól magát, az éjszaka folyamán rosszul is lett. Délelőtt tíz órakor Czernin megérkezett Badenba, de a császár kérésére Zita fogadta. A szomszédos szoba díványán fekvő Károlyhoz beszűrődtek a hangfoszlányok. A miniszter őrjöngött: az uralkodónak alá kell írnia a nyilatkozatot (erről később, Sz. I.) mert ezen múlik Czernin családjának becsülete. A férje mellett bátran kiálló császárné közölte vele: a nemesi becsület azt diktálná, hogy az uralkodóját védelmezze. A miniszter azonban, Zita emlékei szerint „valóságos háborodottként” viselkedett, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg Károly aláírását, ott helyben öngyilkos lesz, vagy arra utalt, hogy mindhármuknak öngyilkosságot kellene elkövetniük. Háromnegyed órával később Károly átment hozzájuk. Czernin ekkor taktikát váltott, és azt javasolta, hogy a császár tudatzavarra hivatkozva időlegesen mondjon le az uralkodásról, majd látván, hogy javaslatával nem aratott túl nagy sikert, ismét fenyegetőzni kezdett: értesíti a németeket, akik fegyveresen megszállják Ausztriát, megfosztják hatalmától a császári családot, őt pedig kancellárrá nevezik ki. Károly a teljes kimerültség határára jutott…Zita egészen össze volt zavarodva…a császár végül is engedett a követelésnek és aláírta a nyilatkozatot.” Mai tudásunkkal mondhatnánk mindez „post festa” volt. De 1917 áprilisa közepén nem! Hiszen, egy évvel később,  1918. május 9-án Károlyt és Zitát (ekkor már Burián István külügyminiszter kíséretében) pompás fogadtatásban részesíti a török szultán, július 16-án Pozsonyban a nép lelkesen üdvözölte a királyi párt. Utólag elmondhatjuk, hogy a „Szixtusz-ügy” fiaskója jelentős előidézője Trianonnak.
De mi is volt a „Szixtusz – ügy”? Hogy ezt megérthessük, dióhéjban foglalkoznunk kell az 1871-es frankfurti békében Elzász-Lotaringia (németül Reichsland Elsass-Lotharingen, franciául Alsece-Lorraine) néven, közvetlenül a német császár alá rendelt tartománnyal, ami 1766-tól francia  közigazgatás alá tartozott. Régen, - a magyar honfoglalás előtt - még nagy ország volt, ami a verduni békében (843) jutott –harmadrészként- Nagy Károly egyik unokájának I. Lothárnak. Fiai között ez is három részre osztódott (már csak kilencede a frank-római császárságnak) és az egyik részt (Média France) örökölte II. Lothár (innen ered a Lotaringia név), aki fiú utód nélkül maradt. Ez a kilenced,   évszázadokon át, oda-vissza, labdaként hányódott a francia-német háborúkban a frankfurti békéig. 1919-ben a versailles-i békeszerződés visszarendelte Franciaországhoz. 1940-ben Németország bevonult ide, majd 1942-ben részévé vált Németország Westmark nevű Gau-jának. 1945-ben az amerikaiak foglalták el és visszaállították a francia közigazgatást, ma is így van. Székhelye Strasbourg. Az Európai Unió egyik legnagyobb eredménye a francia-német háborús viszálykodás megszüntetetése.
A „Szixtusz – ügy” idején még csak ott tartott a történelem, hogy a franciák vissza kívánták kapni a frankfurti békében elvesztett Elzász – Lotaringiát. Ehhez kapcsolódik a „Szixtusz - levelek” és fogalmazványok nehezen hitelesíthető története. Az ismert szereplők: Zita császár- és királyné, Szixtusz és Xavér (pármai) hercegek, Czernin gróf, Erdődy Tamás gróf a titkos levelek futára, Poincare francia elnök, Alexandre Ribot francia miniszterelnök, Lloyd George angol miniszterelnök –természetesen- eltérően számolnak be, az egyébként krimibe illő eseményekről. Három levélről tudok: 1917.március 24-i (olvasható a könyv függelékében, akár 14 piszkozata létezhetett, lásd, könyv 94.old.), május 4-i „meghívó” és a május 9-i (Károly által Laxemburgban Sixtusnak saját kezűleg átadott ceruzával írt, levél, amelyhez Czernin kézírással csatolt függeléket. Forrás: könyv 99. oldal) l. A „krimi” főbb mozzanatai (a könyv 88-101. oldalai alapján)

  • 1916. dec. 5: A pármai hercegnő (Zita anyja) unokatestvére a belga királynő segítségével kapcsolatba lép a belga (az Osztrák-Magyar Monarchiával ellenséges, Sz. I.) seregben tisztként szolgáló fiaival, Szixtusz és Xavér hercegekkel.
  • 1917. jan. 8: A pármai hercegnő Svájcban (Neuchatel) találkozik fiaival, akik párizsi kapcsolataik alapján az alábbi békefeltételeket hozzák Károly számára: Elzász-Lotaringia visszacsatolása Franciaországhoz, önálló és független belga állam és Kongóban a belga királyi fennhatóság visszaállítása, önálló szerb állam létrehozása, Konstantinápoly átadása az oroszoknak.) A későbbiekben csak Elzász - Lotaringiával foglalkozunk
  • 1917. február 14. Erdődy Tamás (ugyancsak Neuchatelben) tájékoztatta a hercegeket Károly válaszáról. Ebben egyetértett Elzász-Lotaringia visszacsatolásával. (Mondanom sem kell, erről a németek (ekkor még) nem tudtak.)
  • 1917. február 20. Erdődy - Szixtusz találkozón a császár küldötte két dokumentumot ad át: az elsőt Czernin diktálta, amelyben Elzász-Lotaringia visszaadását a németek beleegyezéséhez köti, a másikat maga császár (Czernin tudtán kívül), enyhíti külügyminisztere álláspontját. 
  • 1917. március 5. Poincare francia elnök fogadja Szixtuszt. Nem elutasító, de naplójába márc.8) ezt írja:” Hogyan kerülhetné meg Ausztria Németországot és adná vissza nekünk Elzász-Lotaringiát?
  • 1917. március 23. Szixtusz, Xavér és Erdődy (éjszaka belopózva) találkozik Laxemburgban a császári párral. Később csatlakozott hozzájuk Czernin és állandóan ellentmondott Szixtusznak, az eszmecsere feszültté vált.
  • 1917. március 24. (Az első Sziksztusz levél. Amikor a császár átadta a hercegnek a levelet, figyelmeztette, hogy ha nyilvánosságra kerül, kénytelen lesz cáfolni.) Ebben a császár azt írja: „közöld Poincare francia köztársasági elnök úrral, hogy minden eszközzel, személyes befolyásom szövetségeseinknél való latba vetésével is támogatni fogom az Elzász-Lotaringiára vonatkozó jogos francia követeléseket.” Czernin szerepe itt tisztázatlan. (Zita szerint Károly telefonon konzultált a külügyminiszterrel.)
  • 1917. március 31. Poincare fogadja Szixtusz (jelen lett volna Ribot miniszterelnök is, de Clemenceau-val való találkozására hivatkozva távol maradt) A francia elnök a herceget V. György angol királyhoz kívánta küldeni, de a miniszterelnöke ebben megakadályozta, azzal, hogy ő előbb Lloyd George angol miniszterelnököt akarja tájékoztatni.
  • 1917. április 3. Károly találkozik II. Vilmos német császárral (Bad Homburg, Frankfurt közelében) Jelen vannak még: német részről, Bethmann-Hollweg kancellár, Hindenburg és Ludendorff tábornokok, osztrák részről Czernin külügyminiszter és Artz tábornok. Károly az osztrák kézen lévő Galíciát ajánlja fel Elzász-Lotaringiáért. Süket fülekre talált. 
  • 1917. április 11. Alexandre Ribot meggyőzi Lloyd George-ot, hogy a tárgyalásokba vonják be a  Boselli olasz miniszterelnököt és Sonnino külügyminisztert. 
  • 1917. április 18. (Saint-jean-de-maurenne). Kiderül, hogy az olaszok ragaszkodnak a hadba lépésükért cserébe (1915. április 25, London, titkos szerződés) osztrák területekért (Dél-Tirol). Egyes források szerint Cadorna tábornok, olasz vezérkari főnök megelégedett volna pusztán Trentino átengedésével. (1917. október 24-én a monarchia csapatai győzelmet arattak az Isonzó melletti Caporettónál.)
  • 1917. május. 4. (A második Szixtusz levél. Erdődy adja át Neuchátelben. Károly Bécsbe hívja Szixtusz herceget. 
  • 1917. május 9. (A harmadik Szixtusz levél, átadása. Előző napon a laxemburgi kastély kertjében. Károly, Czernin társaságában megbeszélést folytatott Szixtusz-szal. A császár hajlandó volt lemondani Trentinóról. A külügyminiszter nem tiltakozott.)   ) A francia nyelvű levélben az szerepelt, hogy „Az Ausztria, Franciaország és Anglia között fennálló egyetértés meggyőződésünk szerint lehetőséget biztosít arra, hogy elhárítsuk az utolsó akadályokat is, amelyek a mindenki számára, elfogadható béke megkötésétől még elválasztanak.” A levélhez Czernin németül, kézírással hozzáírta. „Bécs csak a szövetségeseivel való egyeztetés után folytatja a tárgyalásokat.” Ugyanakkor Károly bizonytalankodott: Ez idő tájt egy Czerninnek írott levelében írja:„Képtelenség felmondani a németekkel kötött szövetséget. Először is mert ez konfliktushoz vezet Németországgal, másrészt ez saját derék ausztriai németjeink és magyarjaink ellenállásába ütközne.” (Itt lehet a kulcs Benes vádjához?) 
  • 1917. május 20. Poincare közli Sziksztusszal: Franciaország az olaszok valamennyi követelését támogatja.
  • Ezt követően Lloyd George még próbálkozott egy angol-olasz királytalálkozó megszervezésével, de Sonnino olasz külügyminiszternek sikerült meghiúsítani.
  • 1917. június 25. A hercegek visszatértek ezredeikhez katonai szolgálatuk folytatására. 

Eddig a levelek története. A Szixtusz-ügy egy év múlva robbant: 1918. április 2-án az elbizakodott Czernin, (március 3: Breszt-litovszki béke, a bolsevik Oroszországgal, március 21: a nyugati fronton a németek előretörése, küszöbön állt Románia térdre kényszerítése) Bécs Város Képviselő Testülete előtt azt találta mondani, hogy „Clemenceau úr (ekkor már francia miniszterelnök Sz. I.) azt kérdezte tőlem, hajlandó vagyok-e tárgyalni, és milyen elképzelések alapján. Miután egyeztettem Berlinnel, azt válaszoltam, hogy eltekintve az Elzász-Lotaringiára vonatkozó igényektől semmiféle akadályát nem látom a Franciaországgal kötendő békének. Párizs erre azt felelte, hogy ezen az alapon nincs mód tárgyalásra. Így, hát nem volt mit tennünk.”  (Lásd könyv 158. oldal). A beszédet a Havas hírügynökség jóvoltából már másnap olvasták Párizsban. Clemenceau válasza egyszerűen: „Czernin hazudik.” A sértett külügyminiszter követelte Károly nyilatkozatát, hogy tisztázza őt.   Így került sor a korábban említett, 1918. április 13-án a Badenben lejátszódott, Zita – Czernin - Károly jelenetre. A nyilatkozatot Czernin nyilvánosságra hozta, majd másnap, viharos koronatanácsi ülés után lemondott. Végül Clemenceau 1918. május 24-én átadta a Havas hírügynökségnek a harmadik Szixtusz levelet. A Monarchia vége is közeledett: Magyarországon 1918. október 30-án kitört az Őszirózsás forradalom, az Osztrák Államtanács pedig 1918. november 11-én fogadta el a köztársasági államformát. Amikor 1918. november 3-án az Osztrák – Magyar Monarchia letette a fegyvert lényegében már nem létezett. A császári család néhány hónapig még Ausztriában tartózkodhatott. 2019. március 23-án indultak száműzöttként, Svájcba. A Habsburg dinasztia hét és fél évszázados uralkodása a végére ért…
Utóirat: Habsburg-Lotaringiai Károly, 1922. április 1-jén, 34 évesen hunyt el Funchalban (Madeira, Kanári-szigetek) ott is van eltemetve. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta. Ottokar Czernin von und zu Chudenitz gróf majdnem pontosan 10 év múlva 59 évesen, 1932. április 4-én halt meg Bécsben. A Monarchia bukása után 1923-ig a Nemzetgyűlés tagja volt Ausztriában. Bourbon-Pármai Zita igen magas kort (97 évet) ért meg. 1989. március 14-én hunyt el. Mivel sohasem mondott le a trónigényről, a Monarchia bukása után többé nem utazhatott be Ausztriába, de halála után az osztrák kormány engedélyezte, hogy a bécsi Kapucinus kolostorba, a Habsburg családi kriptába temessék.
A jövőnek Trianonról: Elzász-Lotaringiában béke honol, Dél-Tirolban is. Talán még Burgenlandban is. Szlovéniában nincs oka panaszra a magyaroknak se. Észak – Írországban megszűntek a fegyveres harcok, a baszk mozgalom is csitult. A délszláv háború –igaz sok áldozat és szenvedés árán- véget ért. Van még gond Skóciában, Katalóniában és körülöttünk is. Az európai népeken, nemzetiségeken múlik, hogy a jó példák sokasodjanak és eljussanak a Felvidékre, Kárpát-Ukrajnába, Erdélybe, Vajdaságba és a Dráván túlra. 

                                                                                                   Szeged, 2010. május 1. 
                                                                                                         Szalay István       

A Székelyekről és törekvéseikről!


A székely nép eredete sok vitát kavart a tudósok és a székelyek között is.              A legismertebb monda szerint, a székelyek annak a 3000 hunnak a leszámozottjai, akik ATTILA halála után Csaba királyfi vezetésével Csigle mezejéről vonultak vissza. Anonymus szerint a magyarok bejövetelekor a székelyek már itt voltak a kárpát medencében, csatlakoztak hozzájuk és segítettek a honfoglalásban.  Árpádház összes krónikája írja, hogy a székelyek Árpád fejedelem előtt már itt éltek Pannoniában.                                                                               A Székelyföld történelme:- A középkori székelység Közép-Kelet Európában szokatlan mértékben demokratikus és szabad volt, vezetőket is maguk választották” Három nemzet szövetsége”(Unio trium nationum) amiben a székelyek mellet a szászság és a magyarság vett részt.                                                     Ez annak volt köszönhető, hogy az uralkodónak nyújtott fegyveres szolgálatért saját földdel rendelkeztek és megtarthatták ősi demokratikus szokásaikat, az adózás alól is mentesítve voltak.                                                                                                                     A székelyek között nem voltak társadalmi osztályok, legfeljebb a harcban részt vevő lófők és gyalog székelyek között volt bizonyos szintű különbség egészen a 15-16-dik századig.                                                                                                                          „Erdély nem csak földrajzi, hanem történelmi, kulturális régió is, ezért a legdrágább nevezetesége Erdélynek, a rajta élő nemzedéke, amely faji nemzeti sajátoságát a honfoglalás óta homogénen megtartotta szokásaiban, szívében és nyelvében” „ŐK a SZÉKELYEK”, Marosvásárhely Központtal.                                                        A székelység egy zárt tömbben letelepült, erős nemzetiségi szervezet intézményesített rendszere. Magyarországtól eltérően nem volt királyi intézmény, ami megkülönböztette Őket. A személyüket érintő magyar nemesi kiváltságokkal egyenértékű szabadság birtokjoggal rendelkeztek. Azonban a történelem folyamán a székelyek sajátos rendi öntudata mellett a modern magyar nemzet részeként, a magyarságukat tudatosan vállalva éltek, az egységes keresztény magyar nemzetnek az Erdélyben letelepedett egyik ágaként. Akik sajátos fejlődés-történetük miatt a magyarságon belül külön nemzeti individualitásúnak tekinthetőek.                                                                              Székelyföld legnagyobb városai Marosvásárhely (Székelyvásárhely), Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székely- Udvarhely, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Kovászna, Nyárádszereda, Erdőszentgyörgy, Szováta, Szentegyháza és Barót. Pár történelmi helyszíneiről és emlékműveiről teszek említést, mert szerintem mindegyik városról egy-egy előadást lehetne tartani.    A legkeletibb része: Gyimesbükk, 1626-ban Bethlen Gábor fejedelem idejében épült Rákoczi Vár, a hajdani román-magyar határ a magyar államvasútnak legkeletibb 30-as vasúti őrháza.

Csíksomlyói búcsú: legrégebbi kápolnája SALVATORE.

Madéfalva 1764. vérengzés: (Siculicidium) Mária Terézia császárné uralkodása alatt. Ezt követően kezdődött a székelyek kivándorlása Moldvába.
 Majd 1774 Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, ahol 1786-ig megallapítják falvaikat: Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva. Innen rajzottak szét szerte a világba.

A Nyergestető: 1848-49-es önvédelmi harcokban kétszáz honvéd 1849-agusztus 1-én élet-halál harcot vívott az orosz és osztrák csapatok ellen.
 1854 székely vértanuk emlékműve Marosvásárhelyen és még sorolhatnám naphosszat az eső és második világháborúban elesettek emlékműeit.

1918. november 9-én Budapesten dr. Jancsó Benedek gimnáziumi igazgató-egyetemi tanár, Sebess Dénes, dr. Ugron Gábor volt belügyminiszter és dr. Urmánczy Nándor képviselő elnöklete alatt megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Az alakulás két célból jött létre: társadalmi szervezetként, amely a kormányra, a társadalomra hatást akart gyakorolni a területi épségre.                           1918. november 17-én a nagygyűlésen megvitatták és elfogadták Paál Árpád, a székelyudvarhelyi SZNT elnökének a javaslatát, miszerint ha a kormány politikája nem tudja megtartani az állami egységet, akkor: a magyar–román együttélés a wilsoni elvek alapján kantonális rendszert biztosítsanak és ahol a székelység összefüggő többséget alkot. „független, szabad és szuverén köztársaságot alkothasson”.                                                                                                                                1919. január 5-én egy küldöttség ment Csíkszeredába azzal, hogy a köztársaság békés kikiáltására január 10-én kerüljön sor. Január 9-én azonban Paál Árpádot letartóztatták.
Urmánczy Nándor naplójában leírja, hogy ő személyesen több barátját és ismerősét kérte fel a székelyek segítésére, újságokba adott fel hirdetéseket és több politikai személyt, képviselőtársát kérte fel hivatalosan is a parlament felszólásaiban, hogy lehetőségeikhez képest tegyenek eleget ez ügyben.
1919 márciusában a vörös uralom beálltával a Székely Nemzeti Tanács, mint nemzeti és nemzetvédő szervezet, célját tovább nem tudta teljesíteni, habár ez soha nem oszlott fel, gyűlést többet nem tartottak.
Aki nem tudná, Székelyföld első ispánjáról már 1235-ből okleveles említésünk van: „comes Siculorum” megnevezéssel.                                                                                           Az említett okmányt 778 éve keltezték, akkor, amikor még nem létezett Moldva (1359) és a Havaselve (1330) néven ismert vajdaság.                                           1437.Szeptember 16-án hozták létre a magyar, székely és szász nemzetek vezetői a kápolnai uniót, Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés ellen, amely több évszázadon át fennmaradt egészen 1848-ig.                                                                                                                                   A Székelyföld nevet tehát nemcsak azért használhatjuk jogosan, mert történelmileg is létezett, mint különálló külön igazgatott tartomány, hanem azért is, mert a mai napig többségében székelyek lakják.                                                              Nem véletlenül akarja a román nacionalista politikai elit betagolni egy nagyobb román többségű régióba. Ők jól tudják, hogy e népet kisebbséggé lefokozva könnyebben be lehet olvasztani, szórvánnyá tenni.                                                                                             A három megyében élő őshonos 750 ezer székely magyar ember tudja, hogy az önrendelkezéshez, a területi autonómiához joga van.
1952. szeptember 21-én szovjetnyomásra Romániában, Magyar Autonóm Tartomány volt, Marosvásárhely központtal, amelyet 1968-ban a közigazgatási átszervezéssel megszüntettek.
A székelyföldi települések tanácsai 2003. október 26-án, Sepsiszentgyörgyön megalapították a Székely Nemzeti Tanácsot.
A székelyek nagy menetelésének útvonala 2013-ban. Gábor Áron Szülőfaluja Bereck és elestének faluja Kökös, e két falu közötti 45 kilométeres útszakaszon összefüggő menetoszloppal hívták fel a résztvevők céljaikra a figyelmet.

 

Magyarnak lenni Magyarország földjén vagy határon túl és bárhol a nagyvilágban annyit jelent, mindig egy lépéssel előbb lenni.                                                Egy kicsit többnek lenni minden tekintetben.                                                                       Többet dolgozni, többet szenvedni, többet adni, többet tudni, többet érezni, többet gondolkozni. okosabbnak lenni, hajlékonyabbnak lenni.                                      Földig hajolni, ha kell, mint az acélrugó és kiegyenesedni újra meg újra, de meg nem törni soha! Példaként említem, hogy, kell a „Székely Autonómia” A bátorság küszöbére kell állni.
Nem hagyhatjuk ma 2020-ban, még akkor sem, ha sírunk: mert kiröhögnek, hogyha kérünk: már fel is kötnének, ha küzdünk: odalöknek, történelmi kárörömnek, de mi mégis élünk.
Vers Az Isten széke: https://youtu.be/ZH4tlpAT4os                                                                         


Klaus Johannis Elnök úr!
Az Ön magyarellenessége, a szász ősöket megszégyenítő módon fakadt ki, hogy a magyarok lóháton jönnek, azért, hogy elvegyék Erdélyt.
 Azzal vádolta meg a magyar közösséget, hogy megállapodtunk az Ön ellenzékével, a román szocialistákkal arról, hogy elvegyük Erdélyt.
 Elnök úr, tudomására kell hoznunk! Erdély a miénk! Erdély azoké, akik itt élnek! Ön, államelnök úr, azzal, hogy Erdélyt felcserélte Bukaresttel, elvesztette a hazáját! Önnek nincs hazája! Ön elvesztette a közösségét, mert felcserélte szász gyökereit Bukarestre! 
Felháborító, hogy tudatosan vetette be a „vegyi fegyvert” a pártjának, amely alkalmas arra, hogy megmérgezze a román-magyar kapcsolatokat és szabad prédaként kiszolgáltassa a gyűlöletnek a magyarokat, de ezt is túléljük, és bízom, benne, hogy még jobban megerősít minket.
Tudja, Ön azért él ma Romániában, mert 1224-ben II. András magyar király autonómiát adott a maga német őseinek Erdélyben!
Andreanum a neve annak a kiváltságlevélnek (goldener Freibrief-nek azaz arany szabadságlevelet). 1317-ben Károly Róbert megerősítette a benne foglaltakat.
Szintén megerősítette a kiváltságokat I. Lajos 1366-ban, Mária 1383-ban,
Luxemburgi Zsigmond 1387-ben, 1406-ban és 1425-ben.1486-ban Mátyás király a kiváltságlevelet kiterjesztette (Universitas Saxonum).
A kiváltságokat nem mi magyarok, hanem II. József osztrák császár helyezte hatályon kívül 1785-ben.
Mi meg fogunk maradni! Szerző Csomortányi István.

Ui: Válaszul mondta a román sajtó egyik nagyembere, Cristian Tudor Popescu.                                 Erdély, ugye, 1918-ig amúgy is egyfajta Európai Unió része volt.                                             Nemigen van mit hozzátenni. Romániával való unió előtt Erdély az Osztrák-Magyar Monarchia egyfajta Európai Unió része volt. Persze, nem volt olyan demokratikus, mint a mai EU, de egy rendes birodalom volt, rendes ügyintézéssel, oktatással és intézményrendszerrel.                                                                                         Erdély szerves része volt ennek a birodalomnak.
 Románia egy kis ország volt, az európai rendszerén kívül.                                             Lehet a 100. egyesülés alkalmával örömködni, hogy az erdélyi román tesók csak úgy jöttek, maguktól, a nagy egyesülésbe. Nem jöttek.
Évtizedeken át eszük ágában se volt egyesülni az Ókirálysággal, csupán egyenlő jogokat szerettek volna kiharcolni maguknak a monarchián belül.                                      Az egyesülést Magyarország „okozta”, mégpedig azzal, hogy nem csak a románokat, de a szlovákokat, horvátokat, mindenkit megkülönböztetett.
 Lehetett volna Erdélyből egy balkáni Svájc, románokkal, magyarokkal, németekkel, multikulturalitással, sok felekezettel, ehhez nem kellett semmiféle egyesülés – már ha a magyar állam nem folytatta volna azt a kudarcos politikát.
Popescu, egyben figyelmeztette, ha ma Románia továbbra is azon az úton halad, amerre Dragnea, Tăriceanu, Vâlcov, Ștefănescu, Rădulescu és társaik tolják az Európai Uniótól, Erdély nem biztos, hogy követni fogja őket.
Erdély annak idején hozzászokott, hogy európai ország legyen, ellentétben a másik két román fejedelemséggel.
Popescu a maga nem az RMDSZ-től, sőt nem is az erdélyi magyaroktól fél, hanem az erdélyi románoktól, milliók hagyják el az országot, s megtörténhet, hogy az erdélyiek egy nap Erdéllyel együtt lépnek ki.

Összeállította: Fazakas János



Trianonra gondolva mást is lássunk!

Nemeskürty István: Búcsúpillantás Szabad Tér Kiadó 1995 és Brian Cartledge: Trianon egy angol szemével, Officina Kiadó, 2009,2010, 2011, könyveiből szemezgette Szalay István

Németország. (1919. június 29.) Versailles: Elvesztette Elzász-Lotaringiát, Franciaország javára, Poroszország és Felső-Szilézia részeit Lengyelország javára, Danzig (ma Gdansk, ma Lengyelországhoz tartozik. Sz. I) szabad kikötőváros lett, Königsberg (ma Kalinyingrád, orosz fennhatóság alatt van Sz. I.) városba a németek csak zárt vasúti kocsiban utazhattak, Schleswig tartományt visszakapták a dánok, a Saar-vidék bányáit Franciaország vette „ideiglenesen” kezelésbe. Elvesztek a gyarmatai (Afrikában és a Csendes-óceánban voltak.)
Ausztria. (1919. szeptember 10) St. Germain: Dél-Tirol, Isztria, Trieszt Olaszországhoz, Szlovénia (ma önálló állam Sz.I) az akkori Szerb – Horvát – Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához került. Az osztrákok a németekhez szerettek volna csatlakozni (Anschluss) szerettek volna csatlakozni, de ezt megtiltották.)
Bulgária. (1919. november 27.) Neuilly: Szerbia, Románia és Görögország javára vesztett területeket.
Törökország. (1919. augusztus 10.) Sevres: A diktátum, hatalmas területektől kívánta megfosztani az oszmán birodalmat. A szultán hajlandó is lett volna aláírni, de a hadsereg Kemál (a későbbi Atatürk Sz.I) és Izmet pasák vezetésével sikeres puccsot hajtottak végre kikiáltották a köztársaságot, így az aláírás meghiúsult. A törökök csaták sorozatát vívták a megszálló csapatokkal, amely győzelmükkel végződött. Lausannei-béke, 1923. július 24.    
Követhettük volna a török példát?
Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán külügyminisztereiből álló párizsi békekonferencia 1919. január 18-án nyílt meg, márciusban kapcsolódott be Woodrow Wilson amerikai elnök és Lloyd George brit-, Georges Clemenceau francia és Vittorio Orlado olasz miniszterelnök. Még 1918. november 26-án jött egy katonai misszió a (Károlyi Mihály miniszterelnök és a balkáni szövetséges csapatok főparancsnoka, Frachet d’Esperey által aláírt) belgrádi fegyverszüneti egyezmény megvalósításának ellenőrzésére. Ezt két nappal megelőzően, Kun Béla, Szamuely Tibor, Münnich Ferenc és Rákosi Mátyás Moszkvából Budapestre érkezett. A békekonferencia is küldött (a gazdasági helyzet felmérésére) egy missziót, amelynek egyes tagjai felelősségre vonták Károlyi Mihály (1919. január 11-óta) köztársasági elnököt a Kommunisták Magyarországi Pártja vezetői letartóztatásának elmulasztásáért. Bethlen István felhívta a misszió figyelmét arra, hogy Károlyi politikája az első lépés ahhoz. hogy Magyarország a bolsevizmushoz közeledjen.  Végül, Magyarországot fel sem kérték, hogy küldje el képviselőit a békekonferenciára, ugyanakkor a kivonuló magyar csapatok nyomába –a fegyverszüneti egyezmény ellenére- a cseh és román csapatok benyomultak az országba. Kun Bélát és párttársait 1919. február 20-án letartóztatták ugyan, de a tömeg hangulata megváltozott, amikor kitudódott, hogy a rendőrök brutálisan bántak a letartóztatottakkal.   Ehhez járult még a Vyx –jegyzék (amelyben a békekonferencia jóváhagyta a román csapatmozgásokat. Károlyi olyannyira elvesztette vezető szerepét, hogy következett a proletárdiktatúra.
Kérdezem:
Ki lehetett volna a magyar Atatürk? Tisza István? Már 1918. október 31-én, az Őszirózsás forradalom elején néhány dezertőr katona agyonlőtte. Vele pusztult Nagy-Magyarország is. 
       

 Ép testben épphogy élek,
Ha beteg a „nemzetlélek”!


Nem túl rég a „modern nyugati” orvoslásban még sarlatánságnak számított az akkupunktúra és más keleti gyógymódok meg a keleti egészség fogalomkörre vonatkozó irányelvek. Többek közt az is, hogy a lelki bajok testi tüneteket, testi panaszokat okoznak és fordítva. Noha az ókori görögök még tudták, hogy „Ép testben ép lélek”, ám az évezredek és a materializmus a feledés homályába száműzte ezen összefüggést, összefüggéseket.
Keleten a mai napig vallják pontosítva ezt, miszerint CSAK ép testben lehet ép a lélek valamit, hogy ez fordítva is ugyanúgy igaz! Beteg lélekkel a testnek is lesz „panasza”.
Mert minden hatásnak van ellenhatása, minden erő iránynak lehet elleniránya. Oda-visza.
Ezt mi, „nyugatiak” épp csak kezdjük újra felismerni, ismét megtanulni… Az egyén szintjén már kezdjük belátni. De még mindig „nehéz” a széttagolt, specializálódott, matériacentrikus orvoslásra épült szemléletben a mentálhigiéné és a test működése közti összefüggéseket meglátni, avagy a neuroendokrinológia megnevezés ellenére az idegek neuron alapú működése és a szomatikus sejtműködés kémiai kapcsolatát, szoros egymásra hatását elfogadni… sokak számára nehéz.
Csak egy szuri, vagy egy gyógyszer kell, ezt adjon doki – így akarjuk, csak ezzel az egészségünk helyreállítani. Csakhogy a helyzet bonyolultabb! Nem csak egyén szintjén fontos a mentális állapot és hatás, hanem magasabb szinten is. Hiszen csoportokban, közösségekben élünk! Nem lehetünk egyénileg sem egészségesek, ha a lelkünk beteg, ám mivel nem magányos lények vagyunk, így nem csak a saját lelkünk EGÉSz-sége határozza meg az életminőségünket és a testi egészségünket hanem bizony a közösség mentális állapota, a néplélek is hat, oda-vissza!
Minden működés alapja az egyensúly. Ha csak egyik, vagy másik irányba tolunk, billentünk valamit, akkor a folyamat félre fog csúszni, fel fog borulni… Testünk esetében ezt homeosztázisnak nevezzük. Ha a homeosztázis (a dinamikus anyag- és energiaáramlás egyensúlya) a testünkben felborul, akkor betegség alakul ki. Természetesen ugyanez igaz egy gyárra is. A bevitt energia, anyag, pénz, munka és a kiáramló termék, a bevétel és a munkafolyamatok nagyságrendje közt egyensúly kell. Mert pl. ha csak termel egy cég, de nem ad el, akkor csak felhalmozódik az áru és végül dől a cég mert nem lesz bevétel, nem tud alapanyagot venni, energiaszámlát fizetni, nem tud fizetést osztani. Avagy ha nem tudja kielégíteni a megrendeléseket mert nincs alapanyag, nincs elég melós akkor mástól rendelnek majd a vevők, így nem lesz megrendelése és borul a cég… Nincs ez másként társadalom szintjén sem!
Egyének alkotják a közösségeket és egyensúly kell ezek közt is. Egyén és közösség közt is.
Noha eGo + éN alkotja az eGyéN-t, mégsem lehet egy közösségben mindig az eGo-t és az éN-t mindenek elé tolni, nem lehet az eGyéN-t mindennél fontosabbnak kikiáltani. Mert a közösség ereje az ami biztonságot ad. Az élőlények ezért csoportosulnak. És csak közösen és csak együtt működik egy TáRSaDaLoM. Amiben nem „én”nekem kell mindig az első helyen állni! Mert ez az egyik szélsőség. Ekkor a közös dolgok nem haladnak, elsorvadnak. Borul a közösség. Időnként kell, hogy belássam, hogy olyan is kell legyen mikor a TáRS kerül oDa eLéM. Persze ez se lehet mindig csak így. Mert az a másik szélsőség, ha mindig én engedek. Ergo az egy-ént se lehet teljesen elnyomni, mert akkor az egyénnek nem lesz motivációja, érdeke, kedve a közös szekeret tolni… ismét borul az EGÉSZ.
Egyensúly kell a működéshez! Ami csak úgy lehet, csak úgy helyes, ha felismerjük, megvalósítjuk a „ma nekem, holnap neked” elvet!
Így lesznek társ-ak az én-ek halmazai… Így lesz csak egy-en-lő-ség az egy-en-let.
Társadalmi egyensúly, társadalmi egészség nélkül a társadalmat alkotó egyének se lehetnek egészségesek a társadalomban. Mert ha egy rendszer nincs egyensúlyban, akkor a rendszer alkotó elemei sincsenek egyensúlyi állapotban. Ha egy rendszer dől, akkor a rendszer alkotóelemei is dőlnek vele.
Gondoljunk bele, hogy mikor két ember (házaspár) 50-60-70 évet tölt el együtt, akkor nem ritka, hogy ha egyikük meghal, akkor a társa, „élete párja” egy éven belül követi, noha a fizikai állapota, egészségi állapota mindezt előre nem vetíti, nem indokolja! De bizony a másik már az ő mentális egészségéhez annyira hozzá tartozott ennyi együttlét után, hogy a másik nélkül a maradó életkedve elapad, minek folytán a teste is elsorvad… utána hal a párjának.
Hat ránk a környezetünk mentális szinten is befolyásolva az állapotunkat, az egészségünket…
Hat a családi környezet és hangulat ránk… Hat a lakó környezet, a szomszédság ránk és hat a nemzeti történések sorozata is ránk. Ahol jó dolgok történnek ott jól érezzük magunkat. Ahol rossz a hangulat, ott mi se érezzük jól magunkat. Az érzéseink, a mentális állapotunk pedig bizony az egészség, avagy a betegség irányába sodorhatnak.
Jelen pillanatban nem vagyunk egészségesek! Sem egyénileg, sem nemzettudat szinten…
Egyik a másik miatt!
Hihetetlenül sok a beteg nálunk. Sokkal betegebbek vagyunk, nagyobb tömegben vagyunk azok, mint pl. a ’60-as, ’70-es években. Pedig akkor még sok helyen az udvarról hordták a vizet. Lavórban fürödtek. Kinn volt a WC az udvaron. Nem voltak olyan csodaszerek, mint a CT (computer tomograph), a lézeres műtétek…stb. Nem volt ennyi gyógyszer, vitamin, táplálék kiegészítő. A gyárakban, üzemekben nem volt ennyire gépesítve a termelés. Kézzel, izzadsággal, nehéz körülmények közt kellett gürizni. E néhai viszonyokhoz képest lényegesen javultak az életkörülményeink mára, mégis sokkal több a beteg!?
Mert beteg a nemzetlélek. Ami folyamatosan betegíti az egyéneket. Mai életünkben sokkal több az olyan helyzet mikor az ész és az értelem szembe kerül egymással. Bal agyfélteke a jobbal. Mást mond az egyik, mint a másik. Önellentmondást, belső konfliktushelyzetet teremtve, aminek hosszú távon sosincs jó vége. Betegség lesz belőle.
És nemzet szinten is ez a fő bajunk! Egymással viaskodunk… Bal felünk a jobbal… Belső ellentmondásban, „saját magunkkal”, napi szinten, durván, erőszakosan, agresszíven.
„Hivatásos tragédiagyárosok” teremtik meg ezen közhangulatot. Folyton azt harsogva, hogy minden rossz, tragikus, szörnyű és borzalmas. A „másik” honfitársunk pedig, aki nem akarja ugyanezt harsogni, az pedig csak elvetemült, gonosz, aljas ember lehet. Rohadjon meg! Gyűlölet – saját magunk, a saját nemzettársunk ellen! Értelmetlen, sőt káros! Beteggé teszi, tette a nemzettudatot.
Gondoljunk csak bele, hogy egyén szinten hogyan működik az autogén tréning? Ellazulunk, miközben egy hang (a kazettáról, vagy a háttérből) azt duruzsolja a fülünkbe, hogy erős vagyok, képes vagyok rá, meg tudom csinálni, napról napra jobban érzem magam… és addig hallgatjuk, hogy végül el is hisszük. E hittől javul a mentális állapotunk, a közérzetünk és a teljesítményünk.
NEM! Nem azt hallgatjuk, hogy bénák vagyunk, gyengék, ügyefogyottak és semmire se jók! Mert az ellenkező hatást vált(ana) ki. Ha pedig egyén szintjén így működik a dolog az agyunkban, akkor közösségi, társadalmi szinten is ugyanígy kell működnie! Ha a „tragédiagyárosok” folyton azt mantrázzák nekünk, folyton azt harsogják és azzal fröcsögik tele a médiát nap-nap után, hogy tragikus a helyzet, szörnyűségek történnek, nagy a baj, akkor bizony sokan ebbe révülnek bele és ezt fogják elhinni, ebben fognak hinni. Azzal egyetemben, hogy aki nem ezt mondja, nem ezt hiszi és a másik oldalon ül vagy áll, az gonosz szörnyeteg. Utálni kell, becsmérelni, gyalázni, gyűlölni. Ez okozza a nemzeti öntudat-hasadást – mikor magyarnak a magyart „kell” gyűlölni. Beteg irány, beteg gondolat, beteg folyamat. Ettől beteg a nemzettudat!
És bizony ezen önellentmondásban és beteg légkörben az egyén se lehet egész-séges.
Megbetegszünk. Tömegesen. Más népekhez, nemzetekhez mérten - ahol nem egymás ellen hadakoznak, nem egymás gyűlöletére buzdítanak - sokkal nagyobb arányban, nagyobb mértékben.
Barátaim, a saját egészségünk érdekében ezt abba kellene hagyni!
Mert ha mai napság nem gyűlöljük, nem öljük le egymást a miatt, hogy ki melyik egyház tagja, akkor a pártház miatt miért lenne más a metodika?
Volt ugyan a sötét középkorban olyan, hogy aki másik egyházba járt azt istentelennek, pogánynak, ördögfajzatnak kiáltották ki és vallási háborúk keretében az életét is el akarták venni, de mára ez már nem „trendi”… Sőt, a tudatlanság, a butaság és a barbarizmus egyik foka, ha valamely hitbéli idea a gyűlölet oka.
Miért lenne más a vélekedés, a megítélés és a gyakorlat pártházak esetében mint egyházak kérdésében??? Az izmusok se mások mint hitbéli elméletek… csak filozófia… Legyen az izmus egy kommuna izmusa, avagy liberál netán demokrata izmus… Ki melyikben hisz, mit vall… Ettől még nem lesz egyikük sem az ördög katonája, se geci, se hazaáruló, se birka… mely fogalmak ma a pogány és az istentelen helyett jöttek „divatba”… Értelme, haszna és értéke pedig csak annyi, mint ami a sötét középkorit jellemzi!
Vissza akarunk oda süllyedni? Csak annyi értelemmel, tudással és képességekkel rendelkeznénk, mint a középkor inkvizítorai? Boszorkányégetéseken kívánnánk a főtéren zsibongani? Visszafejlődni a sötét középkori szintre? Vagy lesz elég eszünk, a lövészárok ásást és a nemzeten belüli gyűlölködést, gyűlöletkeltést befejezni?
Én eddig se álltam be a sorba, tehát tudom, hogy van másik út, mint a folyamatos acsarkodás, fröcsögés, gyűlölködés és a tragédia gyártás útja. Mert ez egy csapda.
Beteg lesz tőle mind az egyén mind a nemzet (lelke).
Fejezzük be!
Ember embernek ne legyen farkasa, különösen ne a saját falkán belüli fajtársakat harapva, támadva. Szerintem rajtam kívül már sok magyar van, aki ezt nagyon, de nagyon unja és nem is akar, nem fog beállni sehova! Nem akar kiabálni, acsarogni se balról jobbra se pedig fordítva. Nincs értelme ezt tovább folytatni, mert nem fog több szavazatot hozni. Semelyik oldalra. Aki vevő volt rá az már beállt valahova. A többi meg csak szavaz hol ide, hol oda… De hasznot, nagyobb „fanclubot” a további acsarkodás, a folytonos tragédia gyártás, a pocskondiázás, a gyűlölködés nem hoz. Csak bajt, betegséget. Viszi a pénzt, a hasznot. Mind a tragédiagyárosok fizetése, mind a szaporodó betegek kezelése. Bajt, tragédiát nem a „másik oldal” hanem ez a belső áskálódás, belső egymás elleni uszítás okoz. Ergo nincs rá se értelmes ideológiai, se anyagi, se más ok.
Engedjük el! Értelemmel.
Ettől lesz igazán ember az ember. Ettől gyógyulhat a nemzet.
Én ebben látok jövőt, felelősségtudatot. Egységben az erő, tehát csak egységben lehetünk erősek.
Noha alkothatunk eltérő véleményt, vallhatunk más nézeteket, imádhatunk különböző isteneket -ez még nem ok gyűlölni egymást, mérgezve ezáltal a nemzetlelket.
Az azonosságokat keressük, ne a különbözőségeket! Ne az ideológiákat hirdessük, hanem lássuk meg a másikban az embert!
Mert ellenkező esetben még az is megeshet, hogy ha valaki elesik előttünk az utcán, akkor mielőtt segítenénk neki, akkor előbb a pártállásáról fogjuk kérdezni… és csak akkor nyújtunk neki kezet, ha tud mondani nekünk tetsző pártpolitikai idézetet?
Vicces lenne… noha alkalomadtán senki se nevetne. De ha nem változtatunk megvan az esélye.
Engedjük el a gyűlöletet, gyógyítva ezzel a nemzetlelket!
Koszta Péter
Szeged

 

Álmok közt


Holdkóros éjben
álmaink közt
suhan a léptem
csillogó hóesésben,
orkánoknak
dúló zenéjében
magamat
elveszítettem,
s keresem a
tőlem messze
szállt lelkem,
óh a szemem
titkos ringatása
álmomnak
fényes írása
levetíti gondolatom,
még mielőtt
elsuhan az álmom
szívem olykor
örömbe mártom,
olykor félig már
álmok közt
halva jár
s rémületében
gyász színű
lesz bennem
a szivárvány.
Kenéz Heka Etelka

Hajdrik József
Végtelen tánc


Tűz-színű őszünkben lángol a forró táj
Vad érzés szikrájától hamu lett a nyár.
Kopasz ágon levelek árván reszketnek,
Szeder-ízű csókod ajkamon szendereg.

Mozdulatlan táncunkban, olthatatlan vágy
Ziháló testünkben új forradalmi láng.
E látványtól rettegtek balga emberek
Lelkünk nászvásznára sorskockát vetettek.

S feljajdult a zenétől végtelen táncunk
Kozmoszcsillogású féktelen románcunk
Mi megsemmisülten, úgy omoltunk össze,
Hogy egymásé lett percünk, - mindörökre!

 

SZTE Sófi Alapítvány 2020. évi új ösztöndíjasai 

A Szegedi Tudományegyetem Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány folyamatosan működik a koronavírus-járvány alatt is. A 2019-2020-as tanévben kiírt, magas követelményeket tartalmazó pályázati felhívásokra 159 hallgató nyújtotta be pályázatát. A pályázatok kiértékelése az SZTE Modulo internetes rendszerén történt. A komplex értékelés után az alapítvány kuratóriuma online tanácskozás keretében az egyetem tizenegy hallgatójának ítélte oda az ösztöndíjakat. Jelenleg sajnos közösségi rendezvényeket nem lehet tartani, de ha újra indul az élet, és biztonságos körülmények lesznek, akkor az új Sófi- ösztöndíjasok is bemutatkoznak majd a Közéleti Kávéház Fiatal tehetségek Szegeden sorozatában, hasonlóan az elmúlt 8 év eseményeihez. 
Az SZTE Sófi Alapítvány több mint 22 millió forint ösztöndíjjal ismerte el az egyetem legkiválóbb hallgatóinak tanulmányi és tudományos teljesítményét. Az ösztöndíjak értékét növeli, hogy 2008-ban az Oktatási és Kulturális Miniszter a repüléstudomány és rakétatechnika világhírű magyar tudósáról elnevezett Kármán Tódor díjjal ismerte el a Sófi Alapítvány munkáját, amely a társadalmi felelősségvállalás területén adható legmagasabb állami kitüntetés. A fiatal szegedi tehetségeket támogató tevékenységéért Sófi József 2007- ben megkapta a Szegedi Tudományegyetemért Mecénás díjat, 2011-ben az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Mecénás díját, 2012-ben a Szegedért Alapítvány társadalmi-állampolgári díját, 2015-ben Szeged Város Közgyűlésének hivatalos kitüntetését, a Szegedért Emlékérmet. 
A júniusi programfüzetben bemutatjuk az öt Gyémánt fokozatú fődíjjal kitüntetett hallgatót, akik hamarosan Közéleti Kávéház vendégei lesznek. 
Sófi Gyémánt fokozatú fődíjjal kitüntetett hallgatók: 
1. Csuvik Viktor Gyémánt fokozatú fődíjas SZTE, Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) II. MSc Programtervező informatikushallgató Tudományos tevékenység helye: SZTE TTIK, Informatikai Intézet Kutatási téma: Javascript szoftverhibák automatikus javítása, és a javítások korrektségének vizsgálata Témavezető: Dr. Vidács László tudományos főmunkatárs 
2. Nógrádi Bernát Gyémánt fokozatú fődíjas SZTE, Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) V. Általános orvostanhallgató Tudományos tevékenység helye: Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet Kutatási téma: Immun/gyulladásos folyamatok tanulmányozása akut és krónikus neurodegeneratív modellekben Témavezető: Dr. Siklós László tudományos tanácsadó 
3. Porkoláb Gergő Gyémánt fokozatú fődíjas SZTE, Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) II. MSc biológushallgató Tudományos tevékenység helye: Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Biofizikai Intézet Kutatási téma: Agyi gyógyszerbejuttatás célzott nanorészecskék segítségével Témavezetők: Prof. Dr. Deli Mária tudományos tanácsadó, Dr. Veszelka Szilvia tudományos főmunkatárs 
4. Szerencsés Szabolcs Gyula Gyémánt fokozatú fődíjas SZTE, Mérnöki Kar (MK) II. MSc Élelmiszerbiztonsági és - minőségi mérnökhallgató Tudományos tevékenység helye: SZTE Mérnöki Kar, Folyamatmérnöki Intézet Kutatási téma: Vibrációs membránszeparáció működtetési paramétereinek hatáselemzése az élelmiszeripari szennyvíztisztításban Témavezető: Dr. Kertész Szabolcs egyetemi docens 

5. Tóth Réka Gyémánt fokozatú fődíjas SZTE, Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) VI. Általános orvostanhallgató Tudományos tevékenység helye: SZTE ÁOK, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Kutatási téma: Az agykérgi kúszó depolarizáció szerepe az agyi keringés rendellenességeinek pathomechanizmusában Témavezető: Dr. Farkas Eszter egyetemi docens

 

András K. Zoltán
„Odafönt jóváírják!”?

Mielőtt a címben szereplő idézet történetébe belekezdenék – elmesélek egy jóval korábbi történetet.
Sokat és sokan írtak már az 50-es évekről, de nem biztos, hogy mindenkinek ismerős ez a kifejezés; munkásvonat.
Ezek a budapesti pályaudvarokról indultak szombat délutánonként 3-4 óra között az ország minden szegletébe, és este 8-9 óra között érték el az utolsó célállomást. Útközben egy-egy csomóponton lekapcsoltak kocsikat, azok már megérkeztek, vagy más irányba tovább mentek.
Visszaindulás a végállomásról vasárnap este 11 órakor kezdődött és folyamatosan kapcsolódtak hozzá a hazaútkor leakasztott kocsik, rajtuk a sok aludni igyekvő emberrel, hiszen a hajnali 5-ös budapesti érkezés után, többségük már 6 órakor megkezdte az újabb munkás-hetet.
Néhány évig, magam is rendszeres utasa voltam ezeknek a kényelmesnek nem nevezhető, de mégis kedvesnek tűnő járatoknak, igaz a fiatalság mindent megszépítő idejében, 15-16 évesen.
Szombati hazaérkezésemkor mindent levetettem, a munkába járó ruha helyett otthoni ruhára váltva, hiszen a levetett ruhák egy részének vasárnap estére nemcsak tisztának, de már száraznak és vasaltnak is kellett lennie.
Nagyon hamar vasárnap este lett, indulni kellett az állomásra. Általában Édesapám segítette kivinni a rengeteg hazaival megrakott csomagjaimat, Ő adogatta be a vonat ablakán, amikor én már felszálltam. 
Utolsó búcsú, utolsó integetés, „szombat este jövök – várunk!” Ziki-taka, Ziki-taka, csattogták a kerekek és egy rövid alvás után máris befutottunk a Keleti pályaudvarra. 
Pesten borongós, szürke, szeles idő volt, így hát nagyon igyekeztem a 23-as villamos megállójához. 
Akkor Kispesten a Hunyadi utcában laktam albérletben és csak ½ 8-ra jártam dolgozni, ezért először „haza” indultam a sok csomaggal. A 23-asról a Nagyvárad téren kellett átszállnom az 51-es villamosra. Mint sokan másoknak, nekem is volt munkásbérletem. 
Volt, csak éppen nem nálam! Ugyan is az otthoni kipakolásból, csak dolgaim egy része került bepakolásra. Bérletem és pénztárcám otthon maradt. 
Móricz Zsigmond Hét krajcárjához hasonlóan, nekem 70 fillért kellett összekutatnom zsebeimben, mert ennyi volt akkor egy átszállójegy. Főbérlőim, vagy pesti rokonaim aztán majd kisegítettek volna egy hétre. 
60 fillérig a siker megnyugtató érzése vett erőt rajtam, amit felváltott a kudarc kínos érzete. Ennyi és nincs több! 
A kéregetés akkor sem volt erősségem, ezért az első, hamar utamba kerülő rendőrhöz fordultam segítségért. Elmondtam kínos pénztelenségem történetét, és kértem segítsen ki 10 fillérrel, amit természetesen visszajuttatok hozzá. „Ő nem hord magánál szolgálatban pénzt”, hangzott a se nem jó indulatú, se nem goromba, de elutasító válasz.
Abban az időben még a villamoson kalauzok kezelték és árulták a jegyeket, így hát az éppen befutó újabb 23-as villamos szelídnek és kedvesnek tűnő kalauznője lett – mint kiderült – az utolsó reményem. Neki is elmondva történetem, kértem, hogy 60 fillérért adjon egy 70 filléres átszállót, és rögtön ígértem is, hogy megadom. Tőle már goromba választ kaptam „mit képzel, ha mindenkinek osztogatok 10 filléreket, nem lesz elég a fizetésem, különben is ez a maga baja. Szóval, milyen jegyet adjak? 
Tudja mit Kedves, adjon nekem ezért a 60 fillérért, egy 50 filléres vonaljegyet, a 10 fillérrel pedig egészítse ki a fizetését. Köszönöm!
Nagyvárad téren leszállva, elindultam a hazaival megpakolt csomagjaimmal Kispestre – gyalog. A történet folytatása innen már nem érdekes, de talán alig 16 évesen „felnőttként” ez volt az első csalódásom az emberekben. Ez a csalódás még mindig eleven emlék bennem, pedig az élet ennél mennyivel nagyobbakkal is megáldja az embert, és ma már szinte fel sem tudjuk fogni, hogy mi az a 10 fillér, hiszen meg is szűnt a fillér. 
Úgy érzem, mind ezt le kellett írnom, hogy indokolni tudjam, miért lettem – immár 80 éven is jócskán túl – a jóhiszeműségem áldozata.
*****
Karácsony után, ami az idén igazán békés és nyugodt hangulatot árasztott, még mindig ebben a hangulatban mentem le az erkélyünk alatti kiskertbe, ki az utcára, mert valami leesett tőlünk. 
Már alkonyat volt, amikor odajött hozzám egy 20 év körüli, szimpatikus fiatalember és kérte, segítsek rajta, mert ellopták az iratait, mobilját, pénzét és a Tiszaszigetre szóló buszbérletét. 
Az első válaszom nekem is az volt, hogy nincs nálam ott lent pénz. Megköszönte és egy másik járókelőhöz fordult, aki szintén elutasította. Ebben a pillanatban bevillant a több mint hatvan évvel korábbi kép és hang „Szolgálatban nem hordok magamnál pénzt.” Igaz, én azt mondtam, hogy nincs nálam lent pénz, de mi történik vele, ha az ő buszvezetője ugyan azt válaszolja majd neki, mint az én kalauznőm akkor nekem?
Visszahívtam és kérdeztem, hogy mennyibe kerül a buszjegye hazáig. Ha jól emlékszem, 270.-Ft-ot mondott, és hogy otthon már van pénze. Mondtam, jöjjön fel a III. emeletig, majd ott adok neki pénzt. Ki is hoztam 500.-Ft-ot, hogy ne keljen fillérre kiszámolni mindent. Kértem, hogy a január 5-én kezdődő hét valamelyik napján, hozza majd be a munkahelyemre, ami a városközpontban és az autóbusz állomáshoz közel volt.  Ígérte és nagyon köszönte.
Hétfőn azért mondtam el ez utóbbi történetet a munkatársaimnak, hogy ha – a már felmerült kételyeim ellenére – mégis behozza a pénzt, tudják hozzám irányítani.
Közvetlen munkatársam első kedves reagálása az volt, majd „Odafönt jóváírják!” A többiek inkább egy kicsit mosolyogtak naivságomon, de ígérték, természetesen szólnak, ha valaki pénzt akar átadni. Már akkor biztos voltam benne, hogy jóhiszeműségem és jó szándékom áldozata vagyok, de valahogy még sem bántott.
Azóta igen sok hét telt el, de a kedves ismerősöm továbbra is ismeretlen ismerős maradt, így Neki valószínű már sosem mondom el a 10 filléres történetem és had legyen egy olyan érzése, hogy ezt a vén…t is jól átvertem. 
De, ha az írásom befejezése előtt lehet még két kívánságom, akkor az egyik: ott fönt esetleg tényleg írják jóvá nekem. A másik: ott fönt ne írják a rovására neki, de azért legalább egyszer ő is gyalogoljon csomagokkal a Nagyvárad tértől –Kispestig!

Koltay Mónika:

Üvegszínház 

A semmiből állok, bárhol látsz.
Az lesz belőlem, amit kívánsz.
Álmod tónusánál, szürke báb, mérgező kertedben, hibrid virág.
Ködkabátos, gyilkos kéj, ürességben, holdtalan éj.
Én mögötted állok, csak nyugodtan hintázz..., elvakít és beragyog az üvegszínház! 
Jövőm roncsa tornyosul előttem, sejtem már, hogy mi lesz belőlem,
Keselyűk énekét zengi agyam, hogy éljem túl, azt ami van...?!
 Bármit is adnék, hasztalan már! 
 Létem visszhangja válaszra vár!

 

 

 

 AZ UTOLSÓ MAGYAR VEZÉRLŐ FEJEDELEM, AZ ELSŐ MAGYAR KIRÁLY HITVESE, GIZELLA KIRÁLYNÉ HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJA, NÉVÜNNEPE

Szent Gizella templom, Arad-Gáj, ünnepi mise: 2020. május 10. 12 órai kezdettel

Ma nem vonult be a feszületet követve népes papság – az egykori és a mai püspökség területéről érkezettek; az oltalmazó városa, Veszprém érseke; a helybeliek –, és számos ministráns, mint a korábbi években szokott volt a misenyitó harangszót és csengetést követően. A főcelebráns, az Evangélium felolvasója és az igehirdető mindig a vendégek közül felkért tisztelendő atyák voltak: Márfi Gyula - Veszprém, Érsekség, érsek atya; Roosz Márton – Temesvári Püspökség, püspök atya; Andó Attila – Lippa, Nepomuki Szent Antal templom, plébános; Bajnai István - Battonya, Szentháromság templom, kanonok plébános; Balogh László - Arad, Mikelaka kerület, plébános; Blénesi Robert - Arad, Ferences Minorita Rend, plébános; Blösz Attila - Csanádapáca, Nagyboldogasszony templom, plébános; Bogdán Adamcsek - Arad, Páduai Szent Antal templom, lelkipásztor; Kalapis Damian - Arad, Mosoc telep, Szent József templom, plébános; Király Árpád - Arad, Séga kerület, Kis Szent Teréz templom, esperes; Miklós Csaba – Majláthfalva, Nagyboldogasszony templom, plébános; Pántya Elemér – Mezőhegyes, Szent György templom, plébános; Szilvágyi Zsolt – Temesvár, Józsefváros, Notre Dame Zárda-templom, plébános.
Ma nem volt zsúfolásig telt templom, nem állt tömeg a templomkertben. Ma nem mondta senki a rózsafüzér dicsőséges titkait és nem felelt rá a gyülekezet. Ma üres volt a templom. Vagy mégsem? Lelkünk – megmártózva a bejárati szenteltvízben, térdhajtással köszöntve a Szentháromságot –, helyet foglalt a már megérkezett lelkek tömegében. 
A misenyitó harangszót és csengetést követően a sekrestyéből Tivadar atya és Balázs atya jött és hajtott térdet az oltár előtt, hófehér aranyhímzéses teljes egyházi ornátusokban. 
Több mint 160 számítógépről követtük az ünnepi misét a világ minden tájáról! Ki egyedül, ki másodmagával, ki családostól. 
Tivadar atya köszöntötte a misét on-line közvetítés révén követő helybeli és környékbeli, valamint Szegedtől Mezőhegyesig, Gyergyótól Csíkszeredáig a misét néző-hallgató híveket. (Akkor még nem tudta: Floridától Canberráig, Oslotól Nanagáig kapcsolták számítógépüket a Szent Gizella templom ünnepi mise közvetítésére.)
A liturgia egésze szentéletű első királynénkat, Gizellát dicsőítette. Ki-ki magában, de mégis együtt mondott köszönetet Gizella közbenjárásaiért, segítségéért, csodatételeiért. Áldottuk védőszentünket, a Magyar Királyság szentéletű első királynéját, aki a maga teljességében jelenvolt! A szembemiséző oltárban lévő ereklyéje beragyogta lelkünket!
Az orgona hangjaira templomunk ünnepén védasszonyunkhoz könyörögtünk. A „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben” imát követően Tivadar atya elmondta: VI. Pál pápa meglátása szerint Szent István királyunk és hitvese helytállásának köszönhető, hogy országunkat a katolikus hit bástyájaként tartotta számon Európa.
A csendes lelkiismeret vizsgálat után Balázs atya a Példabeszédek könyvéből a Péld 31,10-13.19-20.30-31 Olvasmányt olvasta fel. Tivadar atya Mt 13,44-46 Evangéliumát követő szentbeszédében templomunk védőszentje, oltalmazója névünnepén, halála évfordulóján GIZELLA KIRÁLYNÉNK személyiségét, szentséges életét idézte: (Részletek) „Belegondolunk-e olykor abba, miközben mindennapi apró-cseprő dolgainktól kimerülten rogyunk le esténként, hogy István királyunk és hitvese, Gizella királynénk a Kárpátok ölelésében, a családon alapuló törzsi rendben területet foglaló, különböző nemzetiségű, a megyer/magyar törzs elsőbbségét elismerő nagycsaládok vérszövetségét, Európa egyik legnagyobb államává tették? Vajon végig gondoljuk-e, miként is voltak képesek saját „kiscsaládjuk” odaadó gondozása mellett „nagycsaládjuknak”, az országos feladatoknak megfelelni? 
Szegedi középkorász történész és bölcsész professzorok, Blazovich László, Csernus Sándor, Eördögh István, Galamb György, Koszta László, Kristó Gyula, Makk Ferenc, Márton Alfréd, Olajos Teréz, Szántó Richárd, Trogmajer Ottó kutatásának köszönhetően egyre több és több történelmi tényt ismerünk életükről. 
Szerelmi házasság volt az övék! A 14 éves fiú és a 11 éves lányka egymásba szeretett Adalbert püspök és szerzetes kísérője, Bonifác elbeszélései, portrérajzai nyomán. Találkozásuk is mesébe illő! A házasság gondolatát plántáló püspök kitartó közvetítése, a mindent elsimító hercegné és fiai, a nász tervét a jövő békéjének garanciájaként fogadó magyar fejedelem és a nászt egyengető, egyébiránt rettenetes perszóna hírében álló Sarolt fejedelemasszony megtörték a magyarokat (és az egész világot) gyűlölő II. Henrik tiltakozását. Gizella leánya, a gandersheimi kolostorban apácaéletre készülő bajor hercegkisasszony és a fejedelmi cím örökösének számító magyar hercegfi, István házasságot köthetett. Bizonyosan nemcsak az Istvánnal szinte egyidős III. Ottó császár jelenléte, vagy a mélyen hívő, művelt magyar herceg gondosan megtervezett regensburgi lánykérője, de a magyar vezérlő fejedelem, Géza mérhetetlen gazdagságáról árulkodó töméntelen ajándéka is közrejátszott az eladósodott herceg döntésében. A két gyermek fényes kézfogóját a scheyerni kápolnában tartották, 995-ben. Ottó császár nyújtotta oda a magyar hercegnek unokahúga kezét, és maga Adalbert püspök celebrálta jegyfogadalmukat. 
Gizella és kisszámú, de bölcsen összeállított kíséretével, István herceggel érkezett új hazájába. A rettegett Sarolt a világ legszeretőbb anyjaként ölelte magához. A kora és betegsége ellenére is délceg vezérlő fejedelem, Géza pedig úgy fogta két kezébe kis kezét, mintha melengetné. 
Géza vezérlő fejedelem 997. január 31.-én bekövetkezett halála után István, a törzsfők többsége által már pajzsra emelt vezérlő fejedelemként, hitvese, Gizella hímezte két szent – Szent György és Szent Márton – zászlaja alatt legyőzte Koppányt. Néhány békés év következett. 
Gizella közben érett hölggyé, a vezérlő fejedelem okos, mi több, bölcs uralkodótársává vált. És jöttek a gyerekek. A család legnagyobb örömére elsőként fiú! Az Ottó nevet kapta, a császári unokatestvér iránti tisztelet jeléül. És még nem ért vissza a pápai zsinatról Asztrik püspök, amikor 1001. május elején megszületett Bernát herceg. 
Európa-szerte kitüntetett figyelemmel kísérték a legnagyobb valószínűséggel 1001. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján megtartott koronázást. A keresztény világ egyik legnagyobb egységes nemzete lettünk, egyetlen koronás uralkodó fősége alatt! Európa szerte mintaként szolgált az egyre nagyobb és nagyobb kizárólagos királyi fennhatóság alá kerülő ország korszerű irányítása, szervezése, a római katolikus hit terjesztése, katedrálisok, templomok építtetése, az egyház intézményesítése.
Közben örömteli boldogságot jelentett gyermekeik születése. Több kisdedük és kamasz fiuk, Ottó, majd a 1031-ben a 24 éves Imre fiuk elvesztése anyai és apai szívszakadást…
István és Gizella, egyértelműen társuralkodóként, négy év alatt megerősítették uralmukat. A királyi család vagyongyarapodása a főségük alatt élők életkörülményei jelentős javulását eredményezte. Külországokból és a magyar törzsek által benépesített föld fejedelmeinek birtokairól családostul özönlöttek a királyi pár uralma alá. 
Ami a római katolikus hit terjesztését illeti, az a legcsekélyebb mértékben sem mondható erőszakosnak. Nem öltek meg senkit csak azért, mert nem tért át a római katolikus hitre! István király édesanyja lett volna az első, aki ki kellett volna végeztetnie, kit bizánci rítus szerint kereszteltek! Tonuzobát, atyja tanácsadóját, a maga muszlim hitével egyetemben haláláig tiszteletben tartotta, családja a mai napig fennmaradt. A zsidó hitű Sámuel herceg István legfiatalabb húgát, Sarolt hercegnőt vette nőül, sőt az István halála utáni trónviszályok közepette királlyá is választották. Kivégeztette viszont mindazok többségét – nem mindenkit! –, akik papokat és keresztény hitre térteket gyilkoltak meg a fősége alá tartozó területeken.
István és Gizella az első keresztény királyi pár hazánkban. Méltó társai voltak egymásnak, haladó gondolkodásúak, intelligensek. Mindketten több nyelven beszéltek, írtak, s a kor tudományaiból is ízelítőt kaptak. István gondolkodó, töprengő uralkodó, emellett kiváló bajvívó volt. A gondoskodó, adakozó Gizella az ismert világ legnagyszerűbb uralkodófelesége és legügyesebb hímzője, aki szerte az országban számos műhelyt létesített. Ő hagyta nekünk örökül az ún. „királynéöltés”-t: az őt követő magyar királynőknek, királynéknak néhány varró-hímző öltést kellett a koronázópaláston tenniük. 
Minden személyüket ért támadás ellenére (vagy épp ezért) meggyőződéssel hitték: a cél, amelyet maguk elé tűztek, s az út, amelyet e cél érdekében megtettek, szent és magasztos!
István királyunk és hitvese, Gizella 995-től 1038-ig álltak egymás mellett jóban-rosszban, egymás támaszaiként, s végül az özvegy Gizella a kitaszítottságot, azt, hogy szeretett hazája elhagyására kényszerítették. 
Szerzetesnői életéről is maradtak följegyzések, melyek kiemelik, milyen részvéttel volt mindenki iránt, aki bajba jutott. A zárda vezetésében szerény volt, nővértársait fennhéjázás nélkül, szeretettel kormányozta. Nehézséget, szomorúságot türelemmel viselt. Passauban a niedernburgi templomban helyezték örök nyugalomra.  
Gizella – egybekelésük első pillanatától nemcsak hites ura és saját haláláig, de még a Mennyei Atya országában is hű társa férjének, szerető anyja gyermekeiknek, gondos, kegyes, alázatos szolgája országunknak, népünknek. 
Férjét, István királyt és fiukat, Imre herceget, a Csanádi püspökség püspökét I. László királyunk 1083. augusztus 20-án oltárra emelte. Szentként tiszteljük őket.
Gizella királynét nem avatták sem boldoggá, sem szentté! Ennek ellenére már életében, és azt követően egyre szélesebb körben szentként tisztelték. E hagyomány nyomán ajánlották a templomunkat építtető minorita testvéreink 162 éve Szent Gizella oltalmába.
Első királynénknál nagyszerűbb, a Kárpát-medencében élő magyar nemzet érdekeit szem előtt tartó, értük élő és munkálkodó teremtés nem állt országunk királya mellett, de királynőként sem találunk még egyet! Szentté avatása nem a Római Katolikus Egyház belügye, hanem államérdek! Ehhez egyetlen aktus hiányzik: az oltárra emelés.
Ezért imádkozunk, ezért kérem mindenki imáját, hogy Gizellát mielőbb a szent édesanyák között ünnepelhessük!” – eme elvárással fejezte be Tivadar atya az igehirdetést. A „Hiszek egy Istenben” ima, a Kyrie, a Glória és az egyetemes könyörgést követően az orgona sípjai zenekíséretében hitet vallottunk: Gizella királynénkat mi, a nép, a nagy Isten szentjei közt imádjuk, és könyörögtünk hozzá, hallgassa meg fohászunk! Az Eucharisztia után három himnusz, a pápai, a magyar és a székely hangzott el.
Az elbocsátás után – több mint valószínű, ahogyan jómagam is –, többen maradtunk még Gizella királynénk bűvkörében, újra gondolva szentséges életét, hasonítottuk a mi gyarló mindennapjaikkal, majd újult erővel és tiszta szívvel folytattuk munkánkat. 
***
A koronavírus járványra tekintettel az ünnepi misét ft. Sándor Tivadar atya, a Szent Gizella templom plébánosa celebrálta, testvére, ft. Sándor Balázs atya segédletével. Kántor: Butiu Rodica Eva asszony. Öt hívő felelgetése és éneke tette teltté a hangzást. Az on-line felvétel és közvetítés: Wáger Miklós és fia, Wáger Richárd helytállását dicséri. 
***
Megkérdeztem Tivadar atyát, a Házkönyvben fellelhető-e az elmúlt hónapokhoz hasonló eset. Mondjuk a spanyolnátha idején?

  • Még soha nem volt a templom zárva a hívek előtt. Sem a háborúk, sem a spanyolnátha idején – válaszolta.

Szeged, 2020. 05. 11.                                    

 

 



Vassné Szabó Ágota

Borsóbácsi

Borsóbácsinak hívtuk otthon
Padrag - Isten-által adott – plébánosát,
ki szegrõl-végrõl rokon volt ugyan, 
- de szégyellem - , "a Lajoson" kívül,
nem  tudom  hivatalos titulusát.
Mindig boldog voltam, ha odavittek,
- akkor is, ha a Teremtõ nem tervezett
esküvõt, vagy tort.
Számomra, minden évben, a halottak napja
- maga a mennybemenetel volt.
Évrõl-évre nagyobbat ásítottak  a falak.
A parókiából lassan csak egy falat maradt.
Gyerekként nem láttam ebbõl semmit:
a politika minden cifraságot elvitt.
A kamrában a tavalyi sonkán táncolt az egér,
s a paplakban, a penészes sarokban,
az almáriumban volt bor, és sütemény.
Ott lakott még a megdermedt idõ,
abban a dohos, vályogból készült,
hosszú  parasztházban,
ami az Úr szolgájának készült,
úgy ezernyolcszáz-valahányban.
...és a hatvanas, hetvenes években, pontosan ugyanolyan komforttal szolgálta ki mindenkori papját, mint amikor felépítették.

     Borsóbácsi,  a padragi  Plébános, úgy lett családilag  "borsó", hogy a nõvérem - körülbelül másfél éves  korában  úgy döntött, hogy a pap bácsinak a világon semmi értelme.
    - Bab bácsi - mondta, mert ugye annak már van.
Jó-kedélyû, és kissé szarkasztikus  humorú apám, és  ferences rendi szerzetes nagybátyám, kik  jelen voltak  az ominózus kijelentésnél, arra a megállapításra jutottak, hogy nem  bab az, hanem borsó!
Így ragadt Lajos bácsira, a padragi plébánosra, élete végéig a Borsóbácsi titulus.
    Minden évben látogatást tettünk a nagyapám sírjánál - késõbb nagyanyám is csatlakozott hozzá -, ami számomra, pesti gyerekként, csinnadrattás ünneppé varázsolta az amúgy nem igazán vidám eseményt.
    Ilyenkor kötelezõ volt végiglátogatni a rokonságot.
Nevezett Borsóbácsival nyitott számomra a farsangolás, ahol, abban a szempillanatban, hogy megérkeztünk, én eltûntem a gazdasági épületekben, és boldoggá tettem néhány nyulat, akik simogatásom, és a ketrecük kinyitogatása által szabadlábra kerültek.
   Képzelem, távozásunk után mit hajkurászhatta õket a plébi, hogy visszanyerjék ketreclakó státuszukat.
Állítólag, volt egy olyan példány, akit nem is tudott csapdába csalni, és soha többet nem adta fel a szabadságát.
Így éldegélt áldásos közremûködésemnek köszönhetõen, az amúgy baromi nagy, és baromi kaotikus istállóban, ahol a ketrecek álltak, és amit az évtizedek alatt felgyülemlett vicik-vacakok  következtében, valóban, bátran hívhattak  stílszerûen, Augeiász istállójának.
    Nagyon izgalmas volt a boltíves, igazi vasaltajtós kamra is, ahol a plafonról lógtak a szebbnél szebb megzöldült, és penészvirág-koszorút öltött kolbászok, és sonkák, amiken egerek rohangáltak fényes nappal, egy kicsit sem zavartatva magukat.
   Itt kell megjegyeznem, hogy Anyám minden látogatásunk elõtt életveszélyes fenyegetések közepette hozta a tudtunkra, hogy Borsóbá nyájas invitálását egy kis früstökölésre,
- a köszönjük, de nem vagyunk éhesek,
 vagy pont most nem vagyunk éhesek, 
vagy ennek egyéb variációival vagyunk kötelesek udvariasan elhárítani.
Viszont, az egyszem használható és fûtött szobájában a parókiának, az almáriumon - direkte a számunkra õrizgetett -, (szerintem elõzõ húsvétról) szintén igen gyanús küllemû sütikbõl ehettünk. Mondjuk rajtam kívül - számomra érthetetlen okból - általában, abból sem kért senki.
   A felnõttek - apám ezt is megúszta, mert õ vezetett  -, viszont kaptak egy pohárkával az idei „sajátból”.
Állítólag, az is megrázó élmény volt.
   Engem nem érdekelt a borozgatós anekdotázgatás, és az elsõ adandó alkalommal, hogy anyám figyelme lanyhult, és éppen üveges tekintettel meredt a pohárkára, amibõl az imént az idei sajátot felhörpintette, meglógtam vissza a kamrába, ahol karitatív tevékenységem csúcspontjaként, a dióval felszerelt cserép-egérfogókból kieresztettem a fogságba-esetteket.
   A ház macskája, ha sikerült bekerítenem - igazi kinti parasztmacskaként, akit nem igazán dédelgettek-, csodálkozó tekintettel, és némi fenntartásokkal fogadta, a felé érkezõ, ölbe-vevõs szeretetkitöréseimet.
   Borsóbácsinál sajnos, a nyulakkal, a macskával, és az egerekkel, a legnagyobb sajnálatomra kimerült a háziállatok repertoárja.
De apám szülõfalujában, az ilyenkor  kötelezõ látogatások során, mindig várt valami remek móka.
   Emlékszem, egyszer nyáron -  vagy temetés volt, vagy esküvõ -, de inkább az utóbbi, mert  hófehér, röpülõs  nejlon ruhában, fehér kesztyûvel, és zoknival, lakkcipõvel érkeztem, és ebben az ancúgban, egy óvatlan pillanatban a disznóólba másztam, mert gyönyörû, imádni-való kismalacokat láttam benne.
     Minden rokonlátogatás, esküvõ, temetés, egy rémálom lehetett a szüleimnek, mert az ilyen alkalmakkor addig ordítottam, hogy itt akarok maradni, amíg általában néhány napra, esetleg  hétre valóban ott is hagytak.
    Sem addig, sem utána, olyan szabad, olyan boldog sohasem voltam gyerekkoromban, mint ezekben az idõkben.
Tehenet fejtem, igáslovon lovagoltam. Kapáltam, gémeskútból állatokat itattam. Láttam esténként a csordát hazaballagni, a  vecsernyére hívó harangszóra.
   A mai napig imádom az istállószagot, és utálom a meleg, frissen fejt tejet. Nyamvadt, egyszálbélû gyerek voltam.
Folyamatosan traktáltak minden jóval. Azóta sem láttam akkora libamájat olyan gyönyörû cseréptálban, és olyan kamrát, ahol szabadon garázdálkodhattam a befõttek, és lekvárok varázslatos világában.
  A rokonság valószínûleg nem nagyon értette, hogy egy született pesti gyerek mit szeret ezen az életen, de hagyták, hogy szabadon élvezhessem az erdõt, a mezõt, ahol látszólag egy kutya vigyázott rám.
Persze, messzirõl, kapálás közben – nyilván - szemmel tartottak, és nyilván azt is tudták, hogy éppen melyik fára másztam fel. De igazán azt csináltam, amit akartam, és amit szerettem.
   Része voltam a természetnek, és tudom, mostanáig él bennem ez a rész.
Köszönet érte minden felmenõmnek, kik génjeikkel átadták nekem azt a szeretetet, és alázatot, amivel a mai napig tisztelem, becsülöm, és nem szûnõ csodálattal szeretem a természetet, és alkotásait.

 

Fühl Dániel

Elektromos csók 

Megtörlöm a szám.
Felhúzom a kabátod cipzárját.
Fejem válladra hajtom.
Hajad az arcomba lóg.
Nagyokat fújok felfele.
Lábaimat izgatottan összekulcsolom.
Szemem meg se rebben.
Karjaim ragadva ölelnek.
Ujjaim finoman rád tapadnak.
Szívem nagyokat ver.
Torkomba szökik a némaság.
Az erekben fut a vágy.
Ajkadra elektromos csókot lehelek,
én így megrázva szeretlek

 

 

 
BERKI EMESE

A te vonatod...
Elérheted, hogy hozzád szól az út.
Ahol a virágos rét, szelíden fut.
Mikor a virágok érzékenysége hozzád nyúl.
Ahol a kék ég, nagysága feletted simul.
Lassú, vagy sietős vágányon megállva.

 

Két kezed tarthatod kulcsolva imában.
Hogy az útban, az utad nincs hiába.
Ahogy a nyár melege cirógat, a vonatból kiszállva.
Sinek mentén, szabadon.
Választhatod, melyik út ad neked dallamot.
Szebbnél szebb okos gondolatok
. Amit adsz magadból, aszt mind visszakapod.
Lepkék könnyű táncát járhatod.
A nem létező időben amíg csak akarod.
Nevelheted az életed, a láthatatlan vonaton.
S ahol nem választottál semmit ott az utad elfogyott.

A koronavírus negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges intézkedések 
avagy hadviselés a járvány ellen

 A koronavírus okozta világjárvány elleni védekezés keretében minden érintett országban elsődlegessé vált az emberi életek megmentése, a gazdasági erőforrások e célnak alárendelt átcsoportosítása, másodlagos célként pedig a gazdasági körforgás újraindítása.   

Eddigi ismereteink szerint az emberi szervezetet megtámadó vírus elleni védekezés a Föld minden kultúrállamában egészségügyi feladatként kezeltetett. Ennek megfelelően az egészségügy területén az átlagosnál elmélyültebb ismeretekkel rendelkező, élethivatásként a gyógyító tevékenységet választó csoportok – orvosok, egészségpolitikusok, egészségügyi szakdolgozók – foglalkoztak-foglalkoznak a megelőző-gyógyító tevékenység szervezésével, a megbetegedettek ellátásával. Nálunk ezt a feladatot és felelősséget az ország vezető harcosa irányítja, a hadviselés eszközeinek nyelvi kifejezéseit gyakran alkalmazva: akció, akcióterv, akciócsoport, haditerv, vezénylés stb. 

A koronavírus elleni védekezés nyilvánosság látóterébe helyezett szereplője a kormány által 2020. január 31-én megalakított operatív törzs elnevezésű formáció tizenegy tagja:  

  • öt magas beosztású rendőr főtiszt (köztük a terrorelhárításért felelős is)  
  • egy, a katasztrófa elleni védekezés szervezetét irányító főtiszt, 
  • négy, az egészségügy különböző részterületeinek, illetőleg  
  • egy annak koordinációs és adminisztratív feladatai irányításáért felelős orvos-vezető.  

Az operatív törzs tájékoztatóinak kiemelt szereplői a rendőrök. Napról napra arról adnak számot, milyen magatartás elvárásokat támaszt a kormány a lakosság irányába, milyen intézkedések történtek, ill. várhatók, milyen módszerekkel – milyen és mennyi hatósági intézkedést foganatosítva – igyekeznek fegyelmet tartani az ellentmondásos kormányzati információk és intézkedések miatt nyugtalanná váló lakosság körében. 

Az orvosszakmai kérdésekben a nyilvánosság többnyire a folyamatos önellentmondásba keveredő országos tiszti főorvos kenetteljes, ámde határozatlan intelmeit, kéréseit hallhatta/hallhatja. Ezzel szöges ellentétben határozottak az általa jegyzett írásbeli, azonban ugyancsak egymásnak, vagy más szervekének ellentmondó intézkedései (kamionstop az országhatárnál). 
A vírusfenyegetettség miatt – akárcsak a világ más országaiban – hazánkban is határozott intézkedésekre lenne szükség. 

A stratégiai, vagy annak beharangozott döntések bejelentése minden esetben a miniszterelnök részéről történt/történik, azonban az egymást követő bejelentések ellentétesek a saját korábbi, vagy az operatív törzs egyes közléseivel. 
Személyes intézkedései közé tartozik a honvédség március 20-a óta megindult bevonása a gazdasági élet szereplői közül 140 stratégiainak nyilvánított cég irányításába.  Március 30-ától 51 kórház főigazgatója fölé rendeltek kórházparancsnokokat, akik tevékenységüket a kórház-főparancsnok irányításával végzik. A kórházparancsnokok egyike sem rendelkezik sem orvosi, sem egészségügy irányítási tapasztalatokkal, a főparancsnoki tisztséget pedig az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyetteséhez delegálták. Tehát a katonák által irányított csoport egyikének esetében sem garantált a kiválasztott első számú katonai irányító szakmai hozzáértése. A döntéshozót a parancsuralmi viszonyok kialakítása vezérelte, valószínűsíthetően az utasítások ésszerűséget, szakmai hozzáértést nélkülöző, kritika nélküli végrehajtatása a cél. 
Emellett a – kormányzaton illetőleg a Fideszen belüli – hatalmi hierarchia ismeretében szinte teljes bizonyossággal állítható, hogy a miniszterelnök tudtával, netán utasítására demonstratív módon elkezdődött azon jobboldali elkötelezettségű orvos-kórházvezetők félreállítása, akikben a hivatástudat erősebbnek bizonyult az engedelmességnél, a feltétel nélküli fegyelemnél, és az általuk irányított intézményekben a járvány kitöréséig ellátott, további szakellátásra szoruló betegek érdekeit is szem előtt tartották. 
Ez utóbbi módszerek tökéletesen alkalmasak a kormányzat korábbi hibás gazdaságpolitikai és közszolgáltatás-finanszírozási döntései következményeinek elfedésére, és e hibás gazdaságpolitikával felhagyni az Orbán-kormány továbbra sem szándékozik. 

Kétségtelen, hogy a pandémia gazdaságra gyakorolt hatását nehéz előre jelezni, annak eddigi gazdasági következményeiről statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre.  A statisztikai információs rendszerben a havi vagy negyedéves gyakorisággal megfigyelt konjunktúra adatokat – néhány kivételtől eltekintve – a tárgyidőszakot követő 40.-60. napon közli a KSH. Ezért ma csupán a koronavírus-járvány kitörése előtti állapotot tükröző adatok állnak rendelkezésre, amelyek azonban azt jelzik, hogy a járványtól eltekintve is érzékelhetően lassult a gazdasági növekedés üteme.  

A februári adatok alapján az ipar kibocsátása – munkanap hatással korrigált adatok szerint – mindössze 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termelés volumene az első két hónapban 3,2%-kal emelkedett, ezen belül Budapesten 6%-kal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése 2,6%-kal visszaesett. 
 Az építőipari termelés az első két hónapban gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és 8,9%-kal elmaradt az 5 évvel azelőttitől.  
A kereskedelmi szálláshelyek forgalma az első két hónapban még 9,8%-kal, ezen belül a külföldi vendégéjszakáké 14%-kal nőtt. 
 A külkereskedelmi forgalomban az első két hónapban az export euró értékben számolva 3,3%kal, az import 1,3%-kal bővült. 
 A kiskereskedelmi forgalom az első két hónapban 9,5%-kal, ezen belül februárban 11,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A KSH közleményében jelzi, hogy a februári dinamika jelentős részben a hónap végén megindult felvásárlási hullámnak a következménye. A fogyasztói árak gyors ütemben emelkednek, az első negyedévben 4,3%-kal, ezen belül márciusban 3,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.  
A fogyasztói árak közül az élelmiszerárak igen jelentősen, 7,6%-kal nőttek, sőt több alapvető élelmiszer ára kétszámjegyű emelkedést mutat. A nyugdíjas fogyasztói árindex márciusban 4,2% volt. 
A foglalkoztatottság és munkanélküliség adatai februárig állnak rendelkezésre. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásaiban a második hónap végén 264 ezer munkanélküli szerepel, 6%-kal több, mint egy hónappal korábban. A március végi adatokat várhatóan a jövő hét közepén teszik közzé. A különböző reprezentatív mintán végzett felmérések szerint márciusban 100 ezer fővel emelkedhetett a számuk.  
A KSH munkaerő-felvételének alapja a 45 ezer háztartás megkérdezésén alapuló reprezentatív minta, amelyből havonta 3 hónapra átlagolt adatokat közöl a foglalkoztatottságról és a munkanélküliségről. A legutóbbi adatok a december és február közötti felvételeken alapulnak.  A jelzett 3 hónap átlagában 4 490 ezer foglalkoztatottal számolt a KSH, ami 0,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az így számított munkanélküliségi ráta 3,5% volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál; igaz úgy, hogy az európai gyakorlattól merőben eltérve a KSH a közmunkásokat a valós munkaerőpiacon foglalkoztatottak közé sorolja. A közfoglalkoztatottak még mindig százötezret meghaladó létszámát is figyelembe véve a 15-74 éves korosztály tényleges munkanélküliségi rátája 5,8%-os értéket tesz ki. 
A gazdaság állapotát jellemző előzetes első negyedévi GDP adatok majd május közepén állnak rendelkezésre. Az eddigi folyamatok alapján az első negyedévben még alig érintette a gazdaságot a járvány; a növekedés valószínűleg elérte a 2,5-3%-ot, mivel a márciusi termelés és külkereskedelmi-forgalom csökkenést kompenzálta a lakossági fogyasztás bővülése. A második negyedévben azonban a bruttó hazai termék számottevő csökkenése várható, és az év egészére is 5-7% közötti recesszióval lehet számolni; ha a kormányzat továbbra is halogató, érdemi fiskális beavatkozás nélküli magatartást folytat, ennél nagyobb mértékű zuhanás sem elképzelhetetlen. 

A kormányzati intézkedések felemás jellege és a forráshiány, de főleg a koncepciótlanság miatt nagy a veszélye annak, hogy a recesszió mélysége meghaladja majd a környező országokét és az EU tagországok többségében bekövetkező mértékét. 

Az MNB gazdaságélénkítő programja segítheti a gazdasági katasztrófa elkerülését, de 

  • a jegybank politikája hiteltelen, az unortodox gazdaságpolitika a hitelnyújtásra képes tőketulajdonosokat óvatosságra inti, így az eddigi hibás politika most visszaüt. 
  • A kötvényvásárlási program segíthetne, de félő, hogy ebből is bóvli-kötvény vásárlás lesz, és a hatalomhoz legközvetlenebbül kötődőket támogatja. Emiatt a kötvényvásárlás nem eredményez versenyképes termelést. 

A miniszterelnök március 18-án tett bejelentéseivel elindult a gazdaságvédelmi intézkedések ismertetésének (?) sorozata, amelynek keretében eddig öt akcióterv-részletet jelentett be a kormány a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. 

A program sok részlete azonban a mai napig nem ismert. Félő, hogy nem csak a közvélemény nem ismeri, hanem annak készítői sem. A program kidolgozásában a kommunikációs munkatársaknak valószínűleg nagyobb szerepe lehetett, mint a közgazdászoknak, ezért nélkülözi a megvalósítás érdemi lépéseinek számbavételét. 

- A meghirdetett program nem ad számottevő többletforrást a válságkezelésre. Összességében a központi költségvetés valóságos többlet kiadása nem éri el az 1 000 milliárd forintot a kommunikált 9 000 milliárddal szemben, a többi legfeljebb átcsoportosítás vagy csupán egyes tételek egyszerű átnevezése. 

- A program egyik célkitűzéseként meghirdetett munkahelymegőrzés legfontosabb eszközeként a részmunkaidőben történő foglalkoztatás állami támogatással történő bevezetését szorgalmazzák. A német gazdaságban alkalmazott Kurzarbeit sajátos magyar támogatási módszerrel történő bevezetése azonban két okból sem teszi érdekeltté a munkáltatókat a támogatás igénylésében:  

  • A támogatás a kieső munkaidő arányában elmaradt bérhányad 70%-os állami átvállalását jelentené. Gyakorlati példával élve egy korábban napi 8 órában foglalkoztatott 4 órásként történő továbbfoglalkoztatása jó esetben a munkáltató ezen kiadásainak legfeljebb 35%-os mérséklődésével járna a járulékos költségek változatlansága mellett. A magyar kis- és középvállalkozások azonban nem rendelkeznek olyan mértékű tartalékokkal, hogy a termelés/szolgáltatások egyéb kiadásainak finanszírozása mellett képesek lennének a különbözet forrásszükségletének kitermelésére.  
  • A támogatásigénylést a megyei kormányhivatalok járási hivatalainál jelentős adatszolgáltatási és adminisztrációs teher vállalásával lehetne benyújtani, noha a NAV adatbázisa elméletileg minden ehhez szükséges információt tartalmaz. Az igény elbírálásához az egykapus ügyintézést alkalmazva csupán azok informatikai úton történő átvételét kellene megoldani. 

- A másik, foglalkoztatottsággal kapcsolatos sarkalatos cél a munkahely teremtés, amely csupán a politikai retorika szintjén felsorolt egyes – többségében a klientúra tulajdonában álló vállalkozási környezetbe tartozó – ágazatok munkahelyteremtő támogatását jelentené. A támogatás mikéntjéről azonban semmiféle konkrét információ nem került nyilvánosságra.  
Mindemellett adatokkal alátámasztott tapasztalati tény, hogy a munkahelyek megőrzése nagyságrenddel alacsonyabb kiadással jár, mint a „zöldmezős” munkahelyteremtés. 

- A program elsőként meghirdetett intézkedései a magánszemélyek és a vállalkozások hitel-visszafizetésének, egyes gazdasági ágazatok szereplői számára a közterhek fizetésének átmeneti könnyítését és néhány társadalmi juttatás folyósításának meghosszabbítását célozták. Emellett ígérvény formájában kompenzációt helyeztek kilátásba az egészségügyben dolgozók munkavégzése során megjelenő többletterhelés, valamint a valós inflációs mértéket tagadó kormánydöntésen alapuló nyugdíjemelés miatti reáljövedelem csökkenés érintettjeinek.   

- Az előbbiekben jelzett kedvezmények biztosításának pénzügyi forrásait döntően politikai tartalmat hordozó, ám az állami feladatok szempontjából nagyságrendileg jelentéktelen, az érintettek számára azonban húsbavágó átcsoportosításokkal – párttámogatások felezése, gépjárműadó önkormányzatokat megillető hányadának visszamenőleges hatályú elvonása –, továbbá új adók – kiskereskedelmi adó, bankadó – kivetése alkotják. Az új adók vonatkozásában azonban már kihirdették a társasági adóból történő levonás lehetőségét is, igaz a részletszabályok nyilvánosságra hozatala nélkül.   

Mindent összevetve a kormányzat járvány elleni védekezés címén hozott döntései hosszas nyilvános hezitálás után születnek meg, egymásnak ellentmondók, késedelmesek. Intézkedései nem a gyakran hangoztatott életvédelmi prioritásokat, illetőleg a gazdasági mobilitás megőrzését, annak mielőbbi talpra állítását, sokkal inkább politikai hatalmuk kiterjesztését célozzák, noha Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség fejezetének XX. cikke (1) bekezdése deklarálja: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”, amelynek megvalósulását Magyarország több más intézkedés mellett „(2)…az egészségügyi ellátás megszervezésével … segíti elő.” 
Emellett az 53. cikk az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás esetén, következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetésére és sarkalatos törvényben meghatározott intézkedések megtételére, különleges jogrend bevezetésére hatalmazza fel a mindenkori kormányt. Ezen intézkedések megtétele a jelenlegi helyzetben teljes mértékben indokolt, azonban az alaptörvény vonatkozó 54. cikke különleges jogrend bevezetése esetére is előír kivételeket, többek között tiltja az élethez való jog korlátozását, az emberélet veszélyeztetését.  

Az egészségügyi veszélyhelyzet politikai-hatalmi célok kiszolgálásának eszközeként történő kihasználása helyett ezért – akárcsak a világ más országaiban – hazánkban is határozott, és nem pánikkeltő/pánikfokozó kormányzati intézkedésekre lenne szükség: 
- Folyamatosan monitorozni kellene a fertőzés elterjedtségét, minőségét. 
- Az eredmények elhallgatása helyett azokat korrekt, részletes, személyiségi jogokat tiszteletben tartó módon, naprakészen kellene ismertetni.  
- Mind a területi eloszlás, mind a fertőzöttség minőségi mutatóit feltárva a nyilvánosság előtt a valós helyzetnek megfelelő határozott, gyors döntések meghozatala, operatív intézkedések megtétele elengedhetetlen. 
- Haladéktalanul gondoskodni kellene – nem csupán a retorika szintjén – a jó minőségű védőeszközök megfelelő mennyiségben történő biztosításáról a lakosság és az egészségügyi ellátásban közreműködők számára egyaránt. 
- Mindenképpen egyértelművé kell tenni a betegutakat, és az ellátás egyes szintjein meghatározni az orvosszakmai és ápolási protokollokat. 
- A kórházi ágyszám-kapacitás járványcélú túlbiztosítása helyett a fertőzöttségi adatok ismeretében és azok figyelembe vételével szakaszosan biztosítani a fertőzöttek izolált kórházi ellátását. 
- Biztosítani kell a krónikus betegek szakrendeléseken illetőleg fekvőbeteg intézményekben történő folyamatos ellátását. 
- A gazdasági körforgást csak a szükséges mértékig célszerű lassítani, a termelőkapacitások újraindítása mellett az üzletek nyitvatartási időtartamának normalizálása révén minimalizálni kell a vásárlók összetorlódását, nagyobb lehetőséget adni a munkavégzők számára beszerzéseik megtételéhez, ezáltal csökkentve a fertőzésveszélyt is. 
- A szükségintézkedések miatt átcsoportosított költségvetési források pótlása ne különadók, majd az azok megfizetésével kapcsolatosan hatalom-lojalitás alapján differenciált kormányzati külön-engedmények formájában történjen.  
- A szükséghelyzetben függesszék fel a korábban is szükségtelen, és megalomán törekvéseket tükröző, közösségi forrásból tervezett/megindult beruházások – BudapestBelgrád vasútvonal, Paks2, Városliget beépítése, a minisztériumok Budai Várba történő költöztetése stb. – állami finanszírozását. 
- A járványveszély elhárítása sem ad felhatalmazást senkinek – így a kormánynak sem arra, hogy a helyi közügyek megoldásának – különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, szociálisan rászorulók) ellátására törvénnyel kötelezett – címzettjeitől megvonja a járványveszély elhárításában nélkülözhetetlen intézkedések megtételének maradék forrásait:  

  • visszamenőleges hatállyal az önkormányzatok által beszedett gépjármű adó sarkalatos törvény (Mötv.) előírásai szerint helyben hagyott 40%-át. 
  • a parkolási díjakból befolyó saját bevételeket olyan módon, hogy sem annak politikai hovatartozás-semleges pótlásáról, sem a feladat átvállalásáról nem gondoskodik. 

A koronavírus-járvány negatív társadalmi és gazdasági hatásainak csökkentéséhez tehát az alábbi három fő területen szükséges sürgős intézkedéseket tenni: 

1. A humanitárius katasztrófa megelőzéséhez 

  • az egészségügyi ellátás irányítását haladéktalanul megfelelő szakértelemmel és tekintéllyel rendelkező orvoscsoportra kell bízni. Ebbe beleértendő az operatív törzs irányítása is, amelyet járványügyi szakismerettel és kellő irányítási tapasztalattal, valamint szakmai tekintéllyel rendelkező orvosok tudnak eredményesen végezni. 
  • haladéktalanul meg kell kezdeni a lakosság fertőzöttségének nagyszámú szűrővizsgálattal történő feltárását.
    Az eddigiektől eltérően más szempontok alapján szükséges kockázati csoportokat meghatározni és elkülöníteni. Figyelembe véve az oltóanyag kutatások jelenlegi állását, és azt, hogy a védőoltás kifejlesztése optimális esetben legkorábban az év végére várható,  sürgető, hogy tesztek alkalmazásával meghatározzák az egyének fertőzöttségét, megállapítsák a  fertőzés területi ill. lakosságarányos elterjedtségét, továbbá az immunválasz, azaz a védettség  fennállását. 
    A teszteredmények ismeretében elengedhetetlen a lakosság, a helyi önkormányzatok és a nyilvánosság valós tájékoztatása. 
  • Az immunitást szerzettek esetében indokolatlan bármiféle mozgás-, vagy tevékenységkorlátozás fenntartása.
    A vírushordozók elkülönítése mellett számukra szükséges elrendelni és megfelelő számban biztosítani a védőeszközök használatát, a megbetegedetteknek pedig az állapotuknak megfelelően differenciált, három egészségügyi ellátási szinten nyújtható szakszerű ellátást, és a szövődmények elleni gyógyszerelést, továbbá kezelésüket.  Ennek megvalósításához újra kell szervezni és indítani a normál egészségügyi ellátást, amely gyakorlatilag március 16. óta nem működik.
    Ez a helyzet ugyanis sokkal nagyobb elhalálozási kockázatokat rejt magában, mint a járvány. A betegségek diagnosztizálásának tömeges elmaradása, a betegek ellátatlanul hagyása jó esetben fokozott gyógyítási kiadásnövekedést, de sokszor életveszély okozást és elhalálozási kockázatot eredményezhet. Mindez viszont már a büntetőjogi felelősséget is felveti. 
  • Az egészségügyi dolgozók és a fekvőbeteg intézmények tehermentesítése érdekében szükséges megszervezni az alapellátás mellett az otthoni szakellátást is. 
  • A nyugodt gyógyítás érdekében 

 

  • vissza kell hívni a kórházparancsnokokat és a kórház főparancsnokot (az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettesét) – különös tekintettel arra, hogy gyógyító szakmai/szervezési/irányítási képzettséggel/gyakorlattal nem rendelkeznek; 
  • érdemi anyagi támogatást kell adni az egészségügynek működtetésre, bérekre, béremelésre, eszköz- és gyógyszerbeszerzésre. 

2. A társadalmi katasztrófa elkerülése érdekében 

- gondoskodni kell a jövedelem nélkül maradt családokról.  

  • Az álláskeresési támogatás időtartamát a jelenlegi 3 hónapról 9 hónapra azonnal ki kell terjeszteni, továbbá emelni szükséges annak jövedelemarányos értékét és a felső határát. 
  • A támogatásra nem jogosult munkanélküli munkavállalók /alkalmi munkavállalók/ számára a megélhetési minimumot elérő segélyt kell folyósítani.  
  • A családi pótlék összegét a jelenleginek kétszeresére kell emelni, ezzel csupán a 2008. évi ellátás reálértékét érnénk el. 
  • Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők kapjanak 50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést, legfeljebb az átlagnyugdíj mértékéig. 

- az önkormányzatok 

  • kapjanak érdemi hatáskört és ehhez szükséges forrásokat a járvány helyi gondjainak megoldásához.  
  • kapjanak forrást arra, hogy megszervezzék az idősek és más rászorulók ellátását, ehhez alkalmazhassanak megfelelő szakértelemmel és elhivatottsággal rendelkező embereket. 
  • nyújthassanak jelentős támogatást a szociális és gyermekvédelmi hálózatoknak. 

- az iskolák  

  • kapjanak jelentős anyagi és szakmai támogatást a digitális oktatáshoz,  
  • az erre alkalmas helyi informatikai cégek kapjanak megbízást az informatikai támogatásra, eszközök szállítására,  
  •  a pedagógusokat lássák el a digitális oktatáshoz megfelelő eszközökkel. 

 

3. A gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében 

Előzetesen le kell szögeznünk, hogy a minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő programjának meghirdetett kormánydöntés csupán kommunikációs trükk. A meghirdetett program nem ad többletforrást a válságkezelésre, még az átcsoportosítás is minimális. Csupán a meglévő források átnevezése, és a kormány választott népképviselet által történő ellenőrzése – országgyűlési kontroll – nélküli pénz feletti rendelkezési jogának kiterjesztése történik, amely ismét csak a klientúra vagyongyarapodását, és egzisztenciális függőségének, ezzel együtt lojalitásának növelését szolgálja, az ország érdekeinek messzemenő figyelmen kívül hagyásával. 

Valóságos gazdaságélénkítésre van szükség,  

  • Mindenekelőtt a még működő vállalkozások – beleértve a tőkeszegény, likviditási problémákkal küzdő kis- és középvállalkozásokat is – megmentése, a tömeges munkanélküliség negatív hatásainak mérséklése érdekében. 
  • Sürgető a valóságos banki és állami támogatás konstrukciók kidolgozása és megvalósítása a kis- és középvállalkozói szektor túlélése érdekében. 
  • A munkaerő megtartás és a foglalkoztatottság csökkenés mérséklése érdekében elsődleges szerepet kell biztosítani a bértámogatásnak.   

 

A meghirdetett „Kurzarbeit” csak átmeneti, de a felvázolt formájában nem valós segítség. Érdemi támogatást mindössze két csoport kapna 

  • a k+f+i vállalkozásoknál dolgozó fejlesztők szűk köre, egyébként helyesen  
  • és a hivatásos labdarúgók. 

 Másoknak csak ködös lehetőségeik lennének a bérköltség általánosan mindössze 20%-ára 3 havi időtartamra kemény feltételekkel. Az igénylést benyújtani a szakértelemmel nem rendelkező járási hivataloknál lehet. A válság kirobbanása óta már megszokott sokféleképpen értelmezhető feltételeket megszabó szabályok alapján meghozatalra kerülő döntések valószínűleg a politikai szimpátia alapján születnek majd.

 A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a bruttó hazai termék 3-4%-át elérő költségvetésikiadás növeléssel lehet megfelelő forrást teremteni a szükséges társadalmi kiadások számára. 
  
Budapest, 2020. április 18. 

                                                                                               Dr. Katona Tamás

 

ANTIK RITMUSOK 2020. (1-6.)

Julesz János

4.Hagyaték (anakreóni sorok)

Leltár Anakreónról:
Pár korty italra mámor.
Egy veres rövid sorokban,
és benne bölcs tanácsok.
Egy lant szelíd zenéje;
szívünk dobolta rimus.
Nem kell családi patvar,
undok pereskedések,
sem cifra háborúság.
Összhangra vár a lélek,
testem cirógatásra.
Elmúlt az ifjúság,  és
másikra nincs esélyem.
Ágyába vonz a béke.

 

Amit még a harmadik híd építése előtt megtehetünk, mindaz, amihez nem kell a déli-híd

dr. Rigó Mihály
ny. mérnök

 

„António Guterres ENSZ-főtitkár … felhívást intézett a világ vezetőihez, hogy használják fel a koronavírus-járvány teremtette helyzetet „a világ jobbá tételére” …”
https://444.hu/2020/04/28/az-ensz-fotitkar-azt-keri-hasznaljuk-fel-a-jarvanyt-hogy-jobba-tegyuk-vilagunkat

Mire lehet gondolni?
A téma, a közlekedésfejlesztés, melyről írok, néhányaknak ismerős lehet. Néhányaknak. Most majdnem ugyanarról írok, csak más megközelítésben. Korábban arról a téves nézetről, hamis beállításról írtam, amivel a városvezetők elodázzák a változást. Most pedig egy késztetésről, amellyel éppen indokolható lenne a változás.
A koronavírus itt van és itt is marad. Lehet, hogy ősszel vagy jövőre ismét szedi áldozatait, lehet, hogy újabb változatai fognak támadni. Teljesen más dolog az, hogy a munkahelyvesztés, tehát egy masszív gazdasági kényszer miatt, fel kell adni valamennyit a visszaszorítására tett kísérleteknek, még akkor is, ha vállalni leszünk kénytelenek az emiatti emberveszteséget.

Válságokkal a közlekedésfejlesztésért?
„Harmincöt kilométernyi új bicikliút és további gyalogosövezetek kialakításával venné elejét Milánó, hogy a járvány tetőzése után lassan újrainduló város életét a fertőzésveszély miatt a tömegközlekedést kerülő autósok áradata bénítsa meg.”
„Az önkormányzat kedden bemutatott, Strade Aperte (Nyitott utcák) nevű ambiciózus terve értelmében a nyár folyamán 35 kilométernyi utcát alakítanak át új vagy a korábbinál szélesebb és kényelmesebb kerékpárutak kiépítésével, a járdák kiszélesítésével, új sétálóövezetek kijelölésével, számos helyen 30 kilométeres sebességkorlátozás bevezetésével és olyan utcák kialakításával, ahol a kerékpárosok és a gyalogosok élveznek elsőbbséget.”
„Marco Granelli főpolgármester-helyettes szerint a tömegközlekedési eszközök egy jó ideig nem szállíthatnak ugyanannyi utast, mint korábban és megbénul a város élete, emellett súlyos ökológiai problémát okozna, ha a munkába visszatérő és a tömegközlekedéstől ódzkodó emberek mind autóba ülnek, ezért elkerülhetetlenek a radikális változtatások súlyos ökológiai problémát okozna, ha a munkába visszatérő és a tömegközlekedéstől ódzkodó emberek mind autóba ülnek, ezért elkerülhetetlenek a radikális változtatások.”
„Az aránylag kis területen fekvő, 1,5 millió lakosú északolasz nagyváros lakóinak 55 százaléka négy kilométernél rövidebb távolságot tesz meg munkába menet, így sokaknak vonzó lehet a közlekedés valamely alternatív formája, így az elektromos kerékpár vagy motorkerékpár használata.”
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200421/teljesen-atalakitja-utcait-milano-igy-keszulnek-a-koronavirus-utani-idokre-427502
Szegeden vajon a lakók hány százaléka megy munkába 4 km-nél rövidebb távra?
Vajon Szeged miért nem készít, készített a Strade Aperte (nyitott utcák)-hoz hasonló terveket? Mire várnak? Megakadunk a borfesztivál letiltásánál? Budapest, Berlin, Párizs mozdulni fog! Szegeden a lehetőséget agyonhallgatják.

 

A látható jelenség

Az új koronavírus-járvány utáni életünk nem lesz olyan, mint amit korábban megszoktunk. A jelek már most is látszanak: a nagyjából felére csökkent autóforgalomnak köszönhetően hirtelen megszaladtak a kerékpáros fejlesztések. „Sokszor kiderült már az emberiség történelme során, hogy csak egy orbitális katasztrófa, vagy válsághelyzet tud ráébreszteni bennünket arra, hogy valami nagyon nem stimmel. A döntéshozók féltik a politikai pozíciójukat, így általában nem mernek kiállni az újító, adott esetben az aktuális dogmáktól eltérő fejlesztések mellett, úgyhogy inkább kivárnak, hátha az élet majd elrendezi a dolgokat.” „… a járványhelyzet miatt több, mint 50%-kal nőtt New York-ban, a városban a kerékpározók száma. Nem, nem hülyültek meg a New York-iak, csak a koronavírus kevés pozitív mellékhatása közül meglovagoltak egyet, amivel további támogatást nyerhetnek az egyébként évek óta futó, fenntartható közlekedést fejlesztő programjukhoz. Az megvan, hogy a Central Parkból kitiltották az autókat? És hogy az egykoron egyik legforgalmasabb utcának számító 14-ikbe is csak a buszok és a bringások hajthatnak be?” „Lehet hangos kisebbségnek nevezni a kerékpárosokat, de élhetőbb várost nem csak a "zöld libsik", vagy a "biciklisek", vagy a "jobbikosok", vagy "szegfűfetisiszták" szeretnének, hanem mindenki. És senki ne jöjjön azzal a demagóg dumával, hogy márpedig egy világváros törvényszerűen zajos, a dugók pedig az ittlét velejárói. „Ezt vállaltad, amikor ide költöztél, nem?” Hangzik gyakran a hibás érvelés, de ha eszerint cselekednénk, akkor még most is az utcára öntenénk a szennyvizet és moslékot, mint a középkorban.” Majd „Felpörgött a gazdaság, újra elkezdtünk autókat venni, jelenleg ott tartunk, hogy a 2014-ig tartó gépjárműállományi stagnálást követően folyamatosan rekordokat döntünk. Ha nem jött volna a koronavírus, elmondhattuk volna, hogy szűk hét év alatt egymillióval több autót szabadítottunk az utakra.” „… arról van szó, hogy hallgatunk-e az új idők szavára és engedjük-e, hogy egy jobb, minőségibb életet éljünk, vagy bennragadunk a múlt posványában és az autóinkban. Mindenáron, akár a dugóban is.” „„Biztos, hogy erre az útra autóba kell ülnöm?”. Tedd fel ezt a kérdést indulás előtt és gondolj arra, hogy Budapesten egy átlagos (nem koronavírusos) hétköznap 20 km/h körül alakul az átlagsebesség, amit egy egészséges ember megerőltetés nélkül hoz kerékpárral is. Talán elsőre nem tűnik annyira vonzó alternatívának, hiszen nincsen 5 csillagos törésteszt és klíma (amúgy motoron sincs), de ha mindannyian kiváltanánk a mai 3-5 kilométeres útjainkat bringával, tömegközlekedéssel vagy gyaloglással, akkor holnap, amikor 5-10-15 kilométert kell menni, ágyat kell szállítani, szül a feleséged, jobb lesz autózni is. Igen, még akkor is, ha a Nagykörúton csak 1 sáv marad (na, ez már tényleg egy tökös fejlesztés, és hamarosan jön a Rákóczi út is!).”

https://totalcar.hu/magazin/velemeny/2020/04/29/koronavirus-kerekparsavok-infrastruktura-fejlesztes-autozas/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Van még egy újdonság! Eddig kiterjedt propaganda szólt a közösségi közlekedés mellett a személyautós közlekedés hátrányára. Ma már ez sem igaz érvelés, hiszen a közösségi közlekedés zárt térbe kényszerít nagyszámú utast, amely melegágya a koronavírusnak. Ez is a kerékpározás felé hajtó tényező.

Helyzetjelentés I.
2020. III. 4-én jelentették Délmagyarországnak a Rádió Taxi munkatársai:
Reggeli helyzetjelentés: … Bevezető útjainkon már sokan tartanak a belváros irányába. Szőregi úton már torlódik, a Temesvári körút is tele van, de sokan vannak a Fő fasoron és a Bérkert utcán is. A Belvárosi hídon lépésben halad a forgalom, a híd előtt hosszú sorok állnak a Székely sor és a Népkert utcán is. A Bertalan híd is kezd megtelni. A Csillag tér környéke tele van, a Felső Tisza parton is a híd alá ér a sor és a rakparton is egyre hosszabba sor a klinikák felé. Kiskörúton is a szokásos reggeli csúcs van, a Dugonics tér és a Hősök kapuja már torlódik.” Magyarul: többen akarnak autózni, mint amennyi felület ehhez rendelkezésre áll.

Helyzetjelentés II.
2020. IV. 27-én ezt jelentették a taxisok:
„Van mozgás az utakon: leginkább a főutak forgalmasabbak, tehát a bevezető utak, a körutak, sugárutak, illetve a hídfeljárók utcái, de kifogástalanul lehet haladni mindenfelé.” „A főbb csomópontok is fennakadás nélkül járhatóak, hosszabb sorok nem igazán alakulnak sehol. A hidakon is jól át lehet jutni, összességében tehát említésre méltó közlekedési helyzetről ma sem tudunk.”
https://www.delmagyar.hu/kozelet/helyi-kozelet/uton-van-forgalom-fennakadas-viszont-nincs-6394332/
Mivel a rendelkezésre álló felület egy hónap alatt nem nőtt meg, a kényelem csak a forgalomcsökkenésnek tudható be. Ez a minta a közlekedés jobbá tételére, a lehetőségek és az igények összhangjának megteremtésére.
Nyilván a különbség, a forgalomnagyság csökkenés, a koronavírus miatti kijárási tilalom következménye. Nyilvánvaló, hogy a normális közlekedés csak a forgalomnagyság csökkentésével érhető el. Ez az elemi összefüggés, melyre mindent alapozni lehet! Meg kell találnunk a forgalomcsökkentés lehetőségeit.

Lechnerék melléfogása
A Nagyárvíz után a várost újratervezték. Lechner Lajos mérnök és budapesti csapata lerajzolta Szegedként a korábban Budapestre általuk tervezett megoldásokat. Szeged tehát emberek által lerajzolt, „csinált” város. A víz majdnem mindent letarolt, hely tehát bármire lett volna, mégsem éltek a lehetőséggel. Szeged a mai fogalmaink szerint zöldmezős beruházás volt. A nagy baj az volt, hogy az akkori városfejlesztők sem az álló, sem a mozgó járművek részére szükséges igen nagy területigényt, teret nem építették bele az új városba. Ez pedig mostanság nagyon hiányzik. Van egy határhelyzet, mely után a város megtelik, mint egy csupor. Bedugul, megtelik. Erről szól az előbbi első helyzetjelentés. Helyet nem tudnak a közlekedésszervezők kitalálni, mert falakat nem tudnak kintebb rakni. A második pedig a megoldásról. Mivel a várost utólag nagyobbítani nem tudjuk, a forgalmat kell csökkenteni. Ma a forgalmat kell a városhoz szabni. Erre ad módot a vírus miatti kijárási tilalom. Ha a torlódást, a várakozást, sorbanállást unjuk, akkor a városban lévő forgalomnagyságot csökkenteni kell. Legkönnyebben ez a személyautós közlekedéssel tehető meg. Lechnerék másik melléfogása a forgalom egyetlen hídra való rászervezése volt. Erről később írok.

Az 1970-es évekig
a városi személyautózás a felmenő ágában volt. Minden helyet elfoglaltak, elleptek a személyautók. Ez Szegeden túl jól sikerült. Azokat a pozíciókat, melyeket az autósok akkor elfoglaltak, ma sem hajlandók a város társadalmának visszaadni, miközben másutt már ezen túl vannak. Ma már a személyautózást inkább kiszorítani igyekeznek a városokból. A fokozatos kiszorítás a cél, melyhez alkalmakat, lehetőségeket keres az intelligens városvezetés. Ilyesminek még a híre sem jutott el Szegedre, nemhogy érdemi intézkedés született volna. Szegeden még ma is a személyautós érdek szabja meg a fejlesztési lehetőségeket.

Az első fecske
Prágai János építőmérnök úr volt, aki már 1985-ben letett egy füzetet, melynek címe a „Gyalogos belváros” volt. Ő észlelte elsőként az aránytalanságot, hogy az autók által elfoglalt térből valamennyit vissza kellene adni a gyalogosoknak. Itt vannak konkrét példák arra, hogy a járdán még a babakocsi sem fér el, mert a helyét a parkoló autó foglalta el. Eretnek gondolat volt! Az autós kaszt azonban már akkor sérthetetlen volt. Bár némi eredményt elértek: a Klauzál tér megtisztult a személyautótól, ami annak jót tett!

A városvezetés második elszalajtott lehetősége az volt, amikor Európa-szerte a városközpontokból kiszorították a személyautót, a rendelkezésre álló szűk belvárosi utcákat szinte teljes mértékben visszaadták a lakosságnak, ahogyan az mindig is volt. A személyautó pedig kiment onnan, és még csak meg sem halt a város! Nem így Szeged! A város főutcája, a Palánk egykori főutcája, a belvárosi Oskola utca, évtizedek óta átmenő forgalommal terhelt.
Az Oskola utcai forgalmi helyzet Szeged, a Biopolis, a „Zöld város” program szégyene!
Ez minden korszerű forgalomszervezési, városfejlesztési elvvel ütközik! Ráadásul, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Hiszen a városvezetés ma itt viszi az Újszeged és Alsóváros közti átmenő forgalmat. Zöld város programról szavalnak, miközben az Oskola utcán az autók 2-3 m-rel mennek a lakásablakok előtt. Az olvasó pedig ezzel szemben gondoljon Prága, Sopron, Kecskemét, Békéscsaba, vagy Pozsony belvárosára!

Lechnerék a város összes sugárútját rávitték az egyetlen hídra. Borítékolva volt a csőd! Láthatták a hidak tömegét Prágában. Vajon miféle tévképzet miatt gondolták azt, hogy Szegednek elég lesz az egyetlen híd?

A párizsi hidak térképe, avagy mi is kell egy város fejlődéséhez? A rajzon a Szajna és a hídjai láthatók a nevükkel:

https://hu.map-of-paris.com/m%C5%B1eml%C3%A9kek,-t%C3%A9rk%C3%A9pek/p%C3%A1rizs-hidak-t%C3%A9rk%C3%A9p
Láthatóan a nagyobb városok esetén hidak sorozata állt már a közlekedők rendelkezésére már a Nagyárvíz idején is. Súlyos tévedésük volt, hogy Szegednek egyetlen híd majd elég lesz. Érthetetlen az, hogy Szegedet beszorították ebbe az egyhidas állapotba, melyből ma is nagyon nehéz kikecmeregni.

A 3. lehetőség Újszeged újkori kiépülése idején lett volna. Új városrész jött létre anélkül, hogy annak közlekedési következményeivel, vonzataival számoltak volna, pedig teljesen nyilvánvaló volt az, hogy ennek összes forgalma is a túlzsúfolt Belvárosi-hídra fog zúdulni. Nem létezik, hogy az új városrész fejlesztése ELŐTT semmiféle hatásvizsgálat sem készült! Nem sikerült felismerni, vagy inkább maradt „a majd lesz valahogy”-elv. Megengedték Újszeged és Szőreg összeépülését, annak ellenére, hogy rendszeresen készültek városfejlesztési tervek! Azok, akik az Oskola utca ablakai alatt autóznak, mind kint laknak ebben az úri új „zöldben”, ahol természetesen az Oskola utcai állapotokat az ablakaik alatt elképzelhetetlennek tartják. Amikor a városrész elkezdett kiépülni, a Belvárosi –híd túlterheltsége már nyilvánvaló volt!
Újszeged úgy épült, hogy a településrész tengelye a Fő fasor és így a Belvárosi-híd lett, amire minden ráépült! Nekik Újszeged és a Belváros között, mindennél jobb elérhetőséget a Belvárosi-híd jelent. Ennél rosszabb, mert kerülő, mert kitérítő, a meglévő Bertalan-híd is, de kerülő lesz az épülő harmadik-híd is, a Déli-híd is. Ha valamikor nekik el kell hagyni a Belvárosi-hidat, akkor azt ők a helyzet romlásaként fogják megélni! Bármikor is fog az bekövetkezni. A belváros felé az újszedieknek mind a Bertalan-híd, mind a Déli –híd útvonal hosszabbodást jelenet.

A szegedi vágyálmok netovábbja is létezik, ez az általam 2007-es Városházi koncepciónak nevezett elképzelés:

Gyalogos közlekedés Szegeden
Dr. Oláh Miklós irodavezető-helyettes Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda 2014. előadása szerint.
http://civitas.eu/sites/default/files/civinets/magyar_civinet_-_140916_-_06_gyalogos_kozlekedes_szegeden.pdf
„„Gyalogos övezet (zóna)” … a jelzőtábla olyan terület kezdetét jelzi, amelynek útjai a gyalogosok közlekedésére szolgálnak; jármű közlekedése a gyalogos övezetben tilos.”
http://www.kreszdoktor.hu/utasitast_ado_jelzotablak.php
A városvezetés álláspontja 2007 óta biztosan változatlan, melyet a fentebbi rajz mutat be:
„Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közlekedésfejlesztési koncepció
Elfogadva: 2007. március”
„Kiemelten fontos a hiányzó Déli-híd megépítése.” Eddig világos és jogos.
„Elengedhetetlen a belváros forgalomcsillapításához (az új híd – RM), mert a város szívén átvezető forgalom így áthelyezhető (ez a nagy tévedés, sőt nagy ámítás - RM). A Belvárosi-hídon csak a tömegközlekedés és a kerékpárút vezetne át.”
https://www.szegedvaros.hu/letoltheto-csatolmany/?ID=19117
Az előbbi rajzon látható: a Belvárosi-híd környéke, a Tisza L. krt. és a Tisza között minden csupa zöld, azaz minden csupa gyalogos övezet, tehát autómentes! Nincs autó sem a Tisza L. krt. és a Tisza között, sem a rakparton! Ez a végső elképzelés, melyben minden eldőlt. Én most ehhez képest semmi újat sem javaslok.

Ennek azonban nagy az árat szabtak! Pató Pál úr hatalmában a város.
Akik a mai áldatlan állapotot akarják konzerválni, azok állítják: az átmenő forgalom belvárosból való kitelepítésének feltétele a Déli-híd megépülte. A belváros alatt most csak a Híd utca, Tisza L. krt., és a Tisza közti területet értem.
Mivel bármilyen módosítástól rettegnek, találtak egy abszolút bizonytalan határidőt, a Déli-híd megépítését. Tudták, hogy itt ez is rettenetes kínnal fog megszületni. Ezzel beláthatatlan időre konzerválják a mai belvárosi állapotot! Jelen dolgozatom egyik célja éppen annak bemutatása, hogy szó sincs ilyenről!
Azóta már az is látható, hogy az sem igaz, hogy a 3. híd hiányában a város forgalomcsendesítése is elképzelhetetlen. Hiszen mára már a város zömét lefedik a 30-as zónák, a 20-as övezetek.
Korábban is igazoltam, hogy van egy csomó, lényegi forgalomtechnikai beavatkozási lehetőség, melynek megépítéséhez nincs semmi köze a 3. hídnak! A vírus most újra egy lehetőséget kínál, egy új motívumot.
Egy lehetőséget arra, hogy a Belvárosi-híd terheléséből valamennyit visszavegyünk.
Mindez úgy, hogy az elképzelt változásokról a Városvezetés már rég eldöntötte: egyszer meg kell csinálni, meg kell lépni. Mégis, miért nem? Mire föl ez a bénító passzivitás? A szavazatvesztéstől tartó helyi politikum Pató Pál urat hozta (nem)döntési kénszerbe?
Mostani dolgozatom célja is megmutatni azt, hogy ez egy jól kiagyalt, hamis érvek elfogadása helyett elkezdhetne a város építkezni! A halogatás nem megoldás.

Mi a teendő?
Minél többet leszedni a Belvárosi-híd terheiből, azokból, amit Lechnerek és kései utódai ráraktak! Ez sem új! Hiszen mindez a 2007-es városi koncepció irányában hat!

  • Mindazokat összeszedni busszal még a Belvárosi-híd előtt, akik személyautóval jönnének át Újszegedről Szegedre. Újszegednek ma is van buszközlekedése. A javaslat nem új kiadást, hanem csak átszervezést igényelne.

Egy elképzelést mutat a következő rajz. (Ezt az ábrát egy korábbi írásomban is leközöltem. Ennyi ismétlés mégis kell az értehetőség miatt).
Két körjáratot lehetne szervezni Újszegeden a meglévő járatok átalakításával. Ezeken használhatók lehetnének kisméretű, kis helyen megforduló buszok, mint amelyek a budai várat járják. A kék és a piros vonalak mutatják a két körjárat útvonalát.
A két körjárat a víztoronynál rakná le utasait. Onnan pedig nagy kapacitású busz indulna a Belvárosi-hídon át a Tisza L. krt-on az Aradi Vértanúk teréig. Majd visszafordulna az újszegedi víztoronyhoz.
Újszegeden még megállók sem kellenének, mert bárhol leinthetők lennének. Leszállni az utcasarkokon lehetne.
E buszok menetsűrűsége feszesen igazodna az igényekhez. Ha kell, akkor több jármű is szolgálna. A menetrend minél inkább igazodna a reggeli és a délutáni csúcsokhoz is, annak érdekében, hogy a várakozási idő minimális legyen, a szolgáltatási színvonal pedig közelítse a személyautóst.

  • Ha kell, akkor e buszokon ingyen utazhatnának, mert ez a város érdeke!
  • Ezek után le kellene a személyautó forgalmat tiltani a Belvárosi-hídról.
  • Újra meg kell vizsgálni a kerékpáros hídnak a Belvárosi-hídra építését, illesztését. Egy korábbi elképzelés szerint a kétoldali kerékpárutat a híd két oldalára kell konzolként függeszteni, arra kívülről ráakasztva. A Belvárosi-híd nem tartozik a szépsége miatt csodált hidakhoz. A háború után gyorsan össze kellett ütni valamiből, valahogy. 1946 és 1948 között nem dúskálhattak a hídépítők nemes anyagokban. Azóta az újabb anyagok és technológiák lehetővé tennék a kedvezőbb megjelenést is. E híd rendkívüli jelentőségét az adja, hogy éppen ott van, ahol a kerékpárosnak szüksége van rá. Ha valahol kerékpáros híd kell, akkor annak az első helye a Belvárosi-híd! Tévedés ezért az árvízi emlékmű mellé tervezett kerékpáros híd, mert az teljesen kiesik a kerékpárosok mozgási irányából.

Ha eddig eljutnánk, akkor ez még az alábbiakat is lehetővé tenné:

  • A Híd utca-Tisza L. krt.-és a Tisza közti terület mentesítését a személyautós átmenő forgalomtól. Ez a forgalom most a Dugonics téri körforgalom, a Somogyi utca, az Oskola utca vonalon éri el a hidat. Vissza pedig a Híd utca, Deák F. utca, Victor Hugó utca, Kelemen utca vonalon éri el a Somogyi utcát illetve a Zrínyi utcát.
    • Ehhez le kellene zárni az Oskola u-ról a jobbra a hídra fordulást, az Oskola utcáról a színház felé a személyautós előre haladást, valamint
    • a Stefánia felől az Oskola utcára hajtást, végül
    • a Híd utcáról a Deák F. utcára a Victor Hugó utca felé balra fordulást, és a Victor Hugó utcáról a jobbra fordulást a Deák F. utca (a híd) felé.

Látható, hogy e csekély beavatkozások mellett a terület korábbi forgalmi rendje változatlan marad. Ami lehetővé tenné a terület üzleteinek feltöltését, és a területen lakóknak megközelíteni a lakásaikat. Azaz, szó nincs teljes kitiltásról! Szó sincs fűnyírás elvű tiltásról.

    • A területen fél óráénál hosszabb ideig csak a helyben lakók parkolhatnának.
  • Az Oskola utca kialakítható lenne második Kárász utcának, a szabadtéri, a Dóm sétáló utcájának. Ehhez nem kellene azonnal az utca burkolatát és közműveket cserélni, mely miatt minden sokkal olcsóbb lenne. Az Oskola utca Alabárdos felőli oldalán elég lenne letiltani a megállást és helyére túlkoros fákból egy fasor telepíteni. Így oda is vendéglősök települhetnének.
  • Az Oskola utcai mai kerékpárút összeköthető lenne a Stefánia előtti maival, mint két jól bevált megoldás. Ehhez jó helyet teremt az Oskola utca - Híd utcai csomópont tehermentesítése. Felszámolható lenne a gyalogos átvezetési képtelenség is, hiszen a Híd utca – Oskola utcai csomópontban – mely az egyik legnagyobb gyalogos forgalmi átkelőhely, visszaadható lenne mind a 4 gyalogos átkelőhely. A csomópontból kiszedett irányok miatt a jelzőlámpás csomópont átigazítható lenne úgy, hogy az egyes irányok több időt kapnának.
  • A vizsgált területen a gyalogosok kiszolgálásának javítására minden lehetséges helyre árnyat adó fákat, kényelmes padokat, és minél több nyilvános WC-t, ivókutakat kellene építeni.

Megfelelő fafajok választásával összhangba hozható utólag is a fásítás és az építészet, fényképészet, még a ma elhibázott fásítású Kelemen utcán, a Feketesas utcán, a Kárász utcán és a Klauzál téren is!

A járdaszegélyeket mind le kellene süllyeszteni. Itt lenne az alkalom a korábbi térépítési hibák javítására, melyeket röviden túlkövezésnek írhatok le. El lehetne bontani minden fölösleges aszfaltfelületet és a helyüket füvesíteni.

  • Ha még idevesszük a Bertalan-hidat, ott is van lehetőség a kerékpárosokat már meglévő hídon átvezetni. Ott ugyanis kerékpárút építés kezdődött. A hídsorozat középső elemének, a mederhídnak felújításakor, a közútkezelő átrendezte, újraosztotta a hídfelületet, azon széles kerékpárutat és járdát kialakítva. Ezt a munkát kellene a Magyar Közút és a Város együttműködésével folytatni a szomszédos hidakon, hídfők felé. Hiszen mindkét oldalon fontos kerékpárutak csatlakoznak a hídhoz. Az árvízi emlékmű mellé elképzelt kerékpáros híd építése ezek előtt pazarlás lenne.
  • A rakparti „autópálya” autómentesítése, mivel az rakpartnak és nem autóútnak készült! Léte nem létfeltétele a város működésének! A gyakori lezárások ellenére is él a város. Viszont a helye kellene a városnak, rekreációs területnek. Nagy kár ezt a sávot főutcának kinevezni, mert annak része a személyautó. A város szívében lévő rekreációs felületnek viszont nem. Téves koncepción alapul a város legutóbbi rakparti elképzelése is a személyautós rakparttal.

Átgondolva: a 10 pontban felsoroltak megépítésének nem feltétele a Déli-híd megléte!
Jobb, ha Szeged társadalma tudja: téves elképzelésen alapuló félrevezetés áldozata lesz, ha nem figyel oda. A 10 javasolt beavatkozás bármikor elkezdhető. Semmi olyan nincs köztük, melynek megvalósításáról a Város korábban már ne döntött volna. Ettől talán csak az újszegedi buszozás a többlet, de az újszegediek nem kerülhetnek hátrányba, ha a város nyer.
Szegeden sem kellene tehát megvárni, amíg a vírustámadás ideiglenes csökkenése után visszaáll a vírus előtti világ, visszaengedve az értelmetlen forgalmat a Belvárosi – hídra. Mi is használjuk ki ezt az alkalmat is arra, hogy a személyautózás egy kissé visszaszoruljon a városunkból. Talán azt sem kell magyarázni, hogy a kevesebb autó maga is „zöldebbé” tenné a várost.

A veszélyek
2010-ben a Dugonics tér átépítésekor megpróbáltuk a Somogyi utcát autómentessé tenni, melynek befelé is lett volna hatása. Nem sikerült! Az ellendrukkerek aktívak!
A Déli-híd, a 3. híd is jó ötlet volt az induláskor. Ahogyan Bartha László egykori polgármester meséli:
„2002 óta létezik ez a híd program, tehát amikor arról beszélünk, hogy ki akart először hidat Szegedre, én biztosan igen, 2002-ben. Orbán Viktornak a kampánynyitóján, itt Szegeden adtam oda azokat a terveket, amik egyébként három hídról szóltak, abból egy megvalósult már, ez az M43-as hídja. De kell külön a belvárosi közlekedésre való híd, és kell egy külön vasúti híd is. Azzal, hogy a tervek szerint a tram-train átmegy a déli közúti hídon, azzal én nem értek egyet.”
http://szegeder.hu/szeged-volt-a-szocik-kedvenc-varosa-es-megsem-tortent-semmi/
Azóta hallhatjuk: az eltelt idő mivé facsarta ki, torzította el a jó ötletet. Van mit a józan ész alapján újragondolni.

Szeged, 2020. V. 1.

 

Szent-Györgyi Albert Agora 2020. júniusi programjai
Üdvözlünk a Játsszunk tudományt ! virtuális szakkörben- 
Kedves Érdeklődő Gyerekek! Szülők! 
A több mint 10 éve működő szakkörünk a járványügyi helyzet miatt sajnos szünetel. 
E nehéz időszakban is szeretnénk ösztönözni otthoni kísérletezésre a 6-10 éves gyermekeket. 
A kísérletező munkába bármely érdeklődő diák bekapcsolódhat, nem csak a szakkör tagjait várjuk! 
Minden héten szerdán 2-2 kísérlet ötletet közlünk az alábbi linken. A kísérletekhez egyszerű anyagok, a háztartásban megtalálható eszközök szükségesek, a leírások alapján balesetmentesen elvégezhetők. Szívesen fogadjuk a sikeres kísérletről készült rajzokat, fényképet! 
Kérjük, az általatok elkészített kísérletről szóló fotót-névvel, életkorral, címmel ellátva küldjétek el az szfzoltan@agoraszeged.hu címre. A legalább 3 dokumentált kísérletet beküldők között sorsolást tartunk, amelynek nyereményei: 
- részvételi lehetőség egy / nyári/ őszi Bakancsos kirándulásra, - meghívást egy havi szakköri részvételre, és - egy kísérletező csomagot, 
Beküldési határidő: folyamatosan, illetve legkésőbb június 15-ig ! A sorsolást az Agóra első lehetséges nagyrendezvényén tartjuk meg. Az időpontról mindenkit értesítünk! 
Jó szórakozást, sikeres kísérletezést kívánunk! 
A Játsszunk tudományt szakkör nevében, a kísérletek összeállítója: Dr. Papp Katalin 

A Szent-Györgyi Albert Agóra és a Senior Center – „ Agytorna „ címmel- előreláthatóan 8 fordulós levelezős -online játékot hirdet nyugdíjas érdeklődők számára. 
A játékban a következőképpen lehet részt venni: 
- Felhívásunkhoz mellékeljük az I. forduló játékait, / amelyek a mellékelt linken találhatóak és 
kitölthetőek: http://www.agoraszeged.hu/hireink/nyugdijas-memoria-jatek - A feladatok megoldását követően Önök elküldik megoldásaikat, amelyek egy helyen, a 
Szent-Györgyi Albert Agórában kerülnek összesítésre. - Minden héten hétfőn megjelenik az újabb és újabb feladat az Agóra honlapján és FB oldalán, 
amelyek hasonló módon megoldhatóak és beküldésre kerülnek. 
Játékunk előreláthatóan június 15-ig fog tartani-de ha szükséges, akkor meg is hosszabbítjuk. 
Erről természetesen előzetesen értesíteni fogjuk a résztvevőket! 
A játék jutalma: 
- Az érdekes gondolkodtató, logikai, stratégiai fejtörők, furfangos feladványok megoldásának 
öröme mellett- a legtöbb helyes megoldást készítő- közel 300- játékosunkat meghívjuk a Szent- Györgyi Albert Agórába egy operett vagy más zenés előadásra. 
Előadásunkat az első lehetséges alkalommal megrendezzük, amikor a vészhelyzet, a kormányzati és önkormányzati intézkedések lehetővé teszik. 
A játékkal, a feladatokkal kapcsolatosan esetlegesen felmerülő kérdésekben? Buknicz Ildikó kolléganőnket szíveskedjenek keresni: 70/3814911  telefonszámon, vagy a bildiko@agoraszeged.hu címen.! 
Szeretettel várjuk Önöket, kérjük játsszanak velünk és ajánlják ismerőseik figyelmébe is játékunkat! 
A Senior Center és a Szent-Györgyi Albert Agóra munkatársai

KIS- Péntek 
Kísérletező péntek általános iskolásoknak, középiskolásoknak és idősebbeknek.... 
A Szent- Györgyi Albert Agóra Látványlaboratóriuma a kísérletezés iránt érdeklődő diákok és felnőttek számára hirdet pályázatot. 
A pályázathoz a következő 2 kategóriában lehet csatlakozni: 
I.- Látványos kísérletek az Agóra honlapján, FB-oldalán és a youtube csatornán. 
Minden pénteken megjelenik egy látványos fizikai kísérletről készült néhány perces videófilm, amelyhez kérdések kapcsolódnak. 
A kérdésekre adott válaszokat, név, életkor feltüntetésével kérjük beküldeni Szántó F. Zoltán címére- szfzoltan@agoraszeged.hu . 
A beküldési határidő: A kísérletek megjelenését követő péntek 16.00 
II. Várjuk azoknak az általános iskolás, középiskolás, egyetemista diákoknak és a fizika iránt érdeklődő felnőtteknek a kísérleteit bemutató videóit, akik szívesen foglalkoznak, vagy foglalkoztak fizikai kísérletekkel. 
A kísérleteket a következő témakörökben várjuk: 
- Kinematika / mozgástan, egyenesvonalú mozgás, kör, rezgő mozgás, hullámmozgások.../ - Kinetika / a testekre ható mozgató erőkkel kapcsolatos kísérletek / - Termikus kísérletek / hőmérséklet, fázisváltozások, hőtágulás../ - Elektromosságtan / különleges kapcsolások, áramköri elemekkel kapcsolatos kísérletek / - Mágnesesség / mágnes jelenségekkel kapcsolatos kísérletek / - Optika, fénytan / A fény terjedésével, hatásaival kapcsolatos kísérletek / - Szabadon választott téma... 
Kérjük, a kísérletezőket, hogy a kísérleteket csak biztonságos körülmények között és biztonságos anyagok , eszközök felhasználásával végezzék, akár egyszerű otthoni anyagok, eszközök felhasználásával is! 
Pályázatunkra néhány perces filmeket várunk a kísérletbemutatókról, amelyek a kísérlet látványos bemutatása után a jelenség és a törvényszerűség rövid, érthető magyarázatát is tartalmazzák. 
A kísérletekről készült / telefonon, vagy kamerával készült felvételeket / kérjük a következő 
A kérdésekre adott válaszokat, név, életkor feltüntetésével kérjük beküldeni Szántó F. Zoltán címére- szfzoltan@agoraszeged.hu . folyamatosan. 
A kísérleteket kollégánk véleményezi, javaslataival segíti. 
A legérdekesebb kísérletek bemutatói meghívást kapnak az Agóra Fizika Kísérleti Látványszínházában történő fellépésre, közreműködésre és a Szegeden előreláthatóan 2021. tavaszán megrendezésre kerülő Science on stage nyílt napjára! 
Valamennyi pályázó számára olyan jutalmakat teremtünk, amelyeket mindennapi munkájukban, hobbijukban felhasználhatnak. / Printker utalványok, könyvvásárlási utalványok, meghívók szakmai rendezvényekre/ 
A programmal kapcsolatban információ kérhető: Szántó Zoltántól a Látványlaboratórium munkatársától .06/70/ 336-70-65 vagy az szfzoltan@agoraszeged.hu címen. 
Várjuk a kísérleteket, a kísérletezés iránt érdeklődőket! 
Jó munkát kívánunk! 
Szent-Györgyi Albert Agóra

A Somogyi-könyvtár, online!

Bár a koronavírus-járvány miatt a Somogyi-könyvtár is zárva tart, de könyvtár honlapja számos digitális szolgáltatást és online játékot kínál (sk-szeged.hu).

Tudta Ön, hogy:

  • Több mint 45 ezer dokumentum szabadon hozzáférhető a bibliotéka honlapján (ekonyvtar.sk-szeged.hu).
  • Akönyvtár gyűjtésében és válogatásában a világhálón online elérhető hasznos adatbázisok virtuális hozzáférést nyújtanak a kultúrkincs számtalan eleméhez és rétegéhez. Így például a Délmagyarország című napilap 1910 és 2010 közötti időszakának írásaihoz (DélmagyArchív), az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett legrégebbi hazai nyilvános elektronikus könyvgyűjtemény, szövegarchívum akadálymentes és mobileszközökre optimalizált változatához (MEK) és a kortárs magyar szépirodalom kiemelkedő alkotóinak munkássága és alkotásai is olvashatók ingyenesen (DIA).
  • Könyvtári fejlesztésnek köszönhetően lehetőség van ingyenesen elérhető távtanulásra, a digitális kompetenciák fejlesztésétre. A tananyagok szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés, felhőalapú tárolás, okoseszközök használata témakörben érhetőek el.
  • Folyamatosan könyv és témaajánlókkal jelentkezünk írók, partnereink és kollégáink közreműködésével.
  • A gyermekek számára több olvasási játék is kínál izgalmas és hasznos időtöltést. 
  • A vírus utáni időszakra gondolva a könyvtár egy online kérdőív kitöltésére kéri olvasóit és látogatóit. 

   
Online szolgáltatások, könyvajánlók felnőtteknek:

  • Távtanulás ingyen http://www.sk-szeged.hu/e-learning
  • Ajánló digitális könyvtárunkból: http://www.sk-szeged.hu/ajanlo-digitalis-konyvtarunkbol
  • Online elérhető hasznos adatbázisok: http://www.sk-szeged.hu/online-elerheto-hasznos-adatbazisok
  • Univerzumokon át, könyvekkel, otthonról – könyvajánló felnőtteknek: http://www.sk-szeged.hu/konyvekkel-otthonrol
  • Játékok, kvízek aktuális szegedi helytörténeti témákban. Júniusban többek között megemlékezünk Dankó Pistáról, Zsigmond Vilmosról: http://www.sk-szeged.hu/jatek-palyazat/-/content/kvizjatekok-1161545
  • Keresd a könyvet! – online játék 
  • A Somogyi-könyvtár Északvárosi Fiókkönyvtára 2019 óta rendszeresen megoszt fotókat az új könyveiről, amelyek #újkönyvek2019, #újkönyvek2020 címkével visszakereshetőek olvasóik számára. Ehhez kapcsolódik új online játékuk, mellyel június 1-28. között, heti két alkalommal jelentkeznek a fiókkönyvtár facebook-oldalán. A játékosoknak néhány apró információ alapján kell megkeresni fordulónként egy adott művet a 2019/2020-as év újdonságai között. A helyes megfejtést beküldők között feladványonként egy-egy ajándékkönyvet sorsolnak ki.
  • Home Talent – kvíz a Stefitől
    Júniushavában naponta posztolunk egy kvízkérdést a Stefi facebook oldalán és kommentbe várjuk rá a válaszokat.
    Első helyes válasz = 10 pont
    Helyes válasz, de nem elsőként = 5 pont
    Nem helyes válasz = 1 pont
    Egy ember egy kérdésre csak egy érvényes választ adhat!
    Hetente közzétesszük a hét helyes válaszait és hogy ki hogy áll a ranglistán.
    A hónap végén pedig titokzatos nyereményekben részesül az első 3 helyezést elérő. Tedd próbára magad!

 

Online játékok, mesék gyerekeknek:

TERVEZETT RENDEZVÉNY A SOMOGYI-KÖNYVTÁR GYERMEKKÖNYVTÁRÁBAN (DÓM TÉR 1-4.)

2020. június12. 16.00 óra
A Somogyi-könyvtár Könyvkirály és „FEL” elnevezésű olvasásnépszerűsítő játékainak eredményhirdetése. Az aktuális szabályozásnak megfelelően választjuk meg a helyszínt és a formát, melyről a meghívottakat értesítjük.

TERVEZETT KIÁLLÍTÁSOK A SOMOGYI-KÖNYVTÁR KÖZPONTI ÉPÜLETÉBEN (DÓM TÉR 1-4.)

A Somogyi-könyvtár és fiókkönyvtárainak tervezett kiállításai kizárólag abban az esetben valósulnak meg, ha járványügyi helyzet lehetővé teszi a könyvtár közösségi tereinek megnyitását!
A körülményekre tekintettel a változtatás jogát fenntartjuk! 
Kérjük látogatóink és olvasóink szíves megértését!

2020. június (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1-4.), 1. emeleti olvasóterem
„Lapról lapra” – Brzózka Marek kiállítása
Művészeti munkáimban fontosnak tartom az állandó kísérletezést, kérdésfeltevést, a keresést. A szobrászat formai és tartalmi problémái érdekelnek. Olyanok például, hogy hogyan jeleníthető meg egy optikai élmény vagy festői témájú kép plasztikaként. Hogyan alakítható, formálható gondolataink kifejezésének céljaira egy anyag. 
A könyveket szobrászként azért tartom érdekesnek, mert nemcsak mint szellemünk művelésének eszközeként tekintek rájuk, hanem mint illattal, színnel, tapinthatósággal rendelkező anyagra. Már gyerekként is arra lettem figyelmes, hogy minden könyvnek egyfajta sajátos mélysége nyílik meg olvasásakor. Egyszerre hatnak érzékszerveinkre, és mintha elképzelhető, érzékelhető teret rajzolnának le, melyben mozoghatunk, időzhetünk, elmélyedhetünk…

2020. június (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1-4.), 1. emeleti olvasóterem
Raffaello halálának 500. évfordulójára – dokumentumkiállítás
Az urbinoi születésű, reneszánsz mester alkotásai tekinthetők meg a könyvtár könyveinek segítségével kamara kiállításunkban. 

2020. június (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1-4.), földszinti aula
Egy nagytudású muzsikus emlékére – 150 éve született Király-König Péter zenepedagógus, zeneszerző
Szeged  zenei életének meghatározó  művészére kiállítással emlékezünk. A tárlatban látható a művész  páratlan kottagyűjteménye és válogatás a  családi örökségben található személyes tárgyakból, amelyeket Thékes István újságíró kölcsönzött a könyvtárnak. 

Király-König Péter 1870-ben Stájerországban született. 11 évesen az admonti bencés kolostorba került énekesfiúként. 1885-ben a grazi főgimnáziumot kezdte. Ekkor már tehetséges hegedű játékos volt. Hetedikes gimnazistaként XIII. Leó pápa 50 éves papi jubileumán saját kompozíciójával szerepelt, majd az iskola házi színpadán adták elő operáját. Később teologiát tanult. 1893 őszétől Koessler János növendékeként felvették a budapesti Zeneakadémiára, amit támogatók anyagi segítségével, ösztöndíjakat elnyerve, magánórákat és templomi orgonajátékot vállalva tudott elvégezni. Diploma után 1897-ben a troppaui színházhoz szerződött korrepetitorként, másodkarmesterként, majd visszatérve Magyarországra a következő években több társulatnál is megfordult. 1904-től Szeged zenei életének meghatározó szereplője lett.

2020. június (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1-4.), földszinti aula
160 éve született Baumhorn Lipót – az építész szegedi munkássága
Baumhorn Lipót a századforduló egyik legtehetségesebb és legtöbbet foglalkoztatott zsinagógaépítője. 1903-ban épült fel főműve, a szegedi Új zsinagóga, de építészeténekszámos világi emléke is megtalálható a városban. Szecessziós stílusú banképülete, városképet meghatározó bérpalotái fontos részei Szeged építészeti örökségének. A tárlat az építész szegedi munkásságát mutatja be a Somogyi-könyvtár dokumentumainak tükrében.

2020. június (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1-4.), 1. emeleti olvasóterem
„Fénybe borult árnyékaink” Fodor Barbara kiállítása
„Csak érzelmekkel lehet átváltoztatni fénnyé a sötétséget és cselekvéssé az apátiát.”
/Carl Gustav Jung/

Fodor Barbara munkái énünknek tudattalan, olykor megtagadott, elutasított, vagy ez idáig rejtve maradt tartalmaira világít rá és hozza őket felszínre, a fénybe, szabad asszociációinak vizuális megjelenítésével. Mint amikor az ember álmában meztelenül áll az őt vizslató tömeg előtt, az alkotó hasonlóan leplezetlenül tárja elénk lecsupaszított, intim, belső világát, mely bővelkedik erotikus, emberi, ugyanakkor szokatlan, álomszerű szimbólumokban. Néhol nagyon érzékeny, néhol pedig zsigeribb, ösztönösebb gesztusok és erős cselekedni, alkotni, kifejezni vágyás jellemzik képeit.

***

TERVEZETT KIÁLLÍTÁSOK A SOMOGYI-KÖNYVTÁR FIÓKKÖNYVTÁRAIBAN

A Somogyi-könyvtár és fiókkönyvtárainak tervezett kiállításai kizárólag abban az esetben valósulnak meg, ha járványügyi helyzet lehetővé teszi a könyvtár közösségi tereinek megnyitását!
A körülményekre tekintettel a változtatás jogát fenntartjuk! 
Kérjük látogatóink és olvasóink szíves megértését!

2020. június  (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár, Dorozsmai fiókkönyvtár (Szeged-Kiskundorozsma, Negyvennyolcas u. 12.)
Épített környezet – a Nap-Fény Fotókör tagjának fotókiállítása

2020. június  (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár, Francia utcai fiókkönyvtár (Szeged, Kossuth Lajos sugárút 69-71.)
Virágok – Németh Istvánné Nagy Mária festménykiállítása

2020. június  (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár, Stefánia fiókkönyvtár-klub (Szeged, Stefánia 2.)
UGRA-BUGRA - fotókiállítás a Deák-gimnázium tanulóinak alkotásaiból

2020. június  (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár, Rókusi fiókkönyvtár (Szeged, Vértói út 5.)
Színezd újra! – E. Kovács Gina digimpressz fotói
A digimpressz fotók digitálisan szerkesztett, impresszionista jelleggel bíró képek. A fotók a különleges effekteknek köszönhetően izgalmassá, hangulatossá válnak.
A kiállítás elsődleges célja természetesen a nézők szórakoztatása. Ezen túl viszont egy új, amatőr művészeti irányvonal létrehozása és népszerűsítése, mely felértékeli a hétköznapi pillanatokat, és maradandó élményforrássá teszi azt.

2020. június  (pontos időpont később!) – helyszín: Somogyi-könyvtár, Szőregi fiókkönyvtár
A szőregi Örömmel Öltögetők kézimunka csoportjának kiállítása

***

A SOMOGYI-KÖNYVTÁR AGÓRA GYERMEKKUCKÓ ONLINE PROGRAMAJÁNLATA

2020. április 1. – 2020. november 30. – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
KÖNYVvadászat
Izgalmas könyves játék 3 fordulóban. Titkos kód megfejtésével juthattok a kérdésekhez. A játék jelenleg online formában működik.
Június 1-től folytatódik a vadászat a II. fordulóval, online formában, de az I. fordulóhoz is hozzá lehet férni.
https://drive.google.com/open?id=1CddrDQeN3sa8yiO03qNpcTIHoXNaJ0EBuAAhESjIB8s
https://docs.google.com/forms/d/1rmB-83FADKSP7VL4tTtWP2bZD9uNyQArfHIGndfV14o/edit

2020. június 5. 16.30 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Mese, mese, mátka… – online mese
Címe: Mátyás király és az igazmondó juhász
Zoom segítségével
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/77793100554?pwd=L1NvbE1NT0ZQYlFGTFVqdWtHMW1SUT09
Meeting ID: 777 9310 0554
Password: 000474

2020. június 8. 10.00 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
BabaKuckó
Tipegők tánca, a Táncolj Babám szervezésében – táncos, mozgásos, ritmusfejlesztés 1-3 éves korig
A foglalkozást vezeti: Gombosné Donka Emese
A programhoz csatlakozni lehet a Facebookon keresztül az alábbi link segítségével:
https://www.facebook.com/T%C3%A1ncolj-Bab%C3%A1m-t%C3%A1ncoktat%C3%A1s-229319517530108/?fref=mentions&__tn__=K-R

2020. június.12. 10.00 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
BabaKuckó
Téma: A babamasszázs jótékony hatásáról
Előadó: Tóth Enikő, babamasszázs oktató, Koramentorház igazgatóhelyettese
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/76466384950?pwd=T09mZ0dqYVBSNjFMOXZBU1BpUGlmQT09
Meeting ID: 764 6638 4950
Password: 019453

2020.június 12. 16.30 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Mese, mese, mátka… – online mese
Címe: A rátóti csikótojás
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/76004875562?pwd=UjVENU13aWl3MnRjUnFGOGN6NERUZz09
Meeting ID: 760 0487 5562
Password: 027112

2020. június17. 15.00 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Mackó kuckó
 Macskacicó című mese
A foglalkozást vezeti: Orlik Ilona, meseterapeuta
Online formában 
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/74042458556?pwd=eFFUQkNCMndPa2tVQnhVU01YSlpRQT09
Meeting ID: 740 4245 8556
Password: 021277

2020. június.19. 10.00 órakor BabaKuckó – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Tipegő, topogó zenebölcsi – énekes foglalkozás 0-3 éves korig
Foglalkozást vezeti: Basics-Nagy Nóra, kisgyermeknevelő, mentálhigiénés szakember
Online formában – Zoom segítségével
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/78874855672?pwd=NnpBd2RzMkpubitMVzhtblZTcFJUdz09
Meeting ID: 788 7485 5672
Password: 032196

2020.június 19. 16.30 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Mese, mese, mátka… – online mese
Címe: Kacor király
Zoom segítségével
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/74035325160?pwd=WlJsSWs1d212NXlFSGFYTzBabmJIZz09
Meeting ID: 740 3532 5160
Password: 026557

2020. június26. 10.00 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Huncutkodó baba-mama klub
Online formában – Zoom segítségével
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/72563514812?pwd=UjQ4UVM5b1g0dmlXZ1hCVGluVGFGUT09
Meeting ID: 725 6351 4812
Password: 032366

2020. június 26. 16.30 órakor – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Mese, mese mátka… online mesélés
Címe: Az aranymozsár
Zoom segítségével
Join Zoom Meeting
https://us04web.zoom.us/j/73661427314?pwd=anpPNzU4bVp2WWlrYW5ucjhzUzZwQT09
Meeting ID: 736 6142 7314
Password: 000327

2020. június 29-től július 31-ig – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
„Pörgesd fel az észkereked!” – Teszteld tudásod és leleményességed 4 héten át!
 Június 29-től július 31-ig mindennap játékos feladványok várnak Rád! A játék során helyes válaszokat leadók között augusztus hónapban könyveket sorsolunk ki.A játékhoz online formában lehet hozzáférni a Somogyi-könyvtár Facebook oldalán illetve a Somogyi-könyvtár Agóra Gyermekkuckó Facebook oldalán. A könyvtárunk újranyitása esetén az intézményben is.
https://docs.google.com/forms/d/1hhJ4M5xYtxlnT_K8Uaa7S2UkcFTOm-VxvpC02uwCgVw/edit

2020. június 30-tól július 31-ig – helyszín: Somogyi-könyvtár, Agóra Gyermekkuckó
Játéközön – kreatív - logikai - és fejlesztő játékok gyermekeknek
A játékok online formában hetente cserélődnek. Hozzáférni a Somogyi-könyvtár Agóra Gyermekkuckó Facebook oldalán lehet. A résztvevők fotó készítésével tudják igazolni, hogy

 




Hirdetmény

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szegedi Csoportja az alábbi időpontokban fogadja a lakosság adományait:
hétfő, szerda, csütörtök 9-11 és 15-17 óra között.
Cím: Szeged, Csanádi u. 9.
Átveszünk : ruhaneműt, cipőt, ágyneműt,gyógyszert, plédet, műszaki cikket, könyvet, bútort és bármit, ami használható és tiszta.
Kérjük, hogy az egyesületünknek szánt tárgyakat hozzák be a fenti címre, ne dobják konténerbe vagy gyűjtőládába,
mert azok nem hozzánk kerülnek.
Csoportunk kizárólag a Csanádi utcában tudja az adományokat gyűjteni.
Számlaszámunk: OTP Bank 11784009-20201485.

Segítséget köszönve a Szegedi Máltais Csoport.



 
Vissza a kezdőlapra